Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány gyors intézkedésekkel sietett a bankok megsegítésére, most a bankoknak kellene az eddiginél komolyabb segítőkészséget mutatniuk az ügyfelek megsegítése terén - mondta el Gyurcsány Ferenc a PSZÁF főigazgatójával, Farkas Istvánnal, a Magyar Bankszövetség elnökével, Felcsuti Péterrel és a Gazdasági Versenyhivatal első emberével, Nagy Zoltánnal folytatott megbeszélés után.
A miniszterelnök szerint a bankok túl könnyen, túl gyorsan nyúlnak az egyoldalú szerződésmódosítás eszközéhez. Gyurcsány Ferenc szerint természetes, hogy van, amikor a bank nem tehet mást, mint hogy érvényesíti a magasabb kockázatot vagy a többletköltséget, ám azt szeretnék elérni, hogy a bankok ilyen irányú lehetőségei az eddigieknél jóval komolyabban szabályozottak legyenek. Épp ezt szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet decemberben terjesztettek a parlament elé. Gyurcsány szerint az alapvetéssel a bankszövetség is egyetért. A kormányfő válaszából kiderült: a kormánynak nem célja, hogy a törvény megszületéséig a bankokat az egyoldalú szerződésmódosítások terén moratóriumra szólítsa fel - vélhetően erre eszköze sem lenne. Gyurcsány Ferenc szerint el kell érni, hogy a banki szerződések, üzletszabályzatok közérthetőbbek legyenek, az ügyfeleknek legyen módjuk arra, hogy tisztázhassák, milyen feltételekkel vehetik igénybe az adott banki szolgáltatást. A miniszterelnök szerint a bankokkal a devizaadósok megsegítésére kötött megállapodás kínálta lehetőséggel januárban már közel ezren éltek. A kormányfő szavaiból kiderült, nem kérték a korábbi megállapodásban foglaltak meghosszabbítását - ezt vélhetően azért sem volt szükség, mert maguk a bankok is ezeket a feltételeket kínálják fel a fizetési késedelembe eső ügyfeleknek. Gyurcsány hangsúlyozta: a bankok láthatóan készségesebbek akkor, ha az adós viszonylag gyorsan - 2-3 héttel az esedékesség után - jelzi a fizetési gondjait. Ha a banknak már számottevő többletköltsége jelentkezik az elmaradásból, nem várható el tőle, hogy ugyanazt a rugalmasságot tanúsítsa, mint egy "induló" helyzetben.
A Napi felvetésére Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy a múlt év végén felkínált három lehetőség (forintra váltás, futamidő-hosszabbítás és tőkemoratórium) közül a harmadik megoldás tűnik a leginkább járható útnak. Korábban lapunknak több banki szakember vélekedett úgy, hogy a forintra váltás számottevő kamat- és így törlesztőrészlet-emeléssel jár, míg a futamidő-hosszabbítás a jelen helyzetben szerződésmódosítás révén "beégeti" a gyenge forintszintből adódó magas tőketartozást. A tőkemoratórium ugyanakkor csak a moratórium tartamával hosszabbítja meg a törlesztést. A három lehetőség közül eddig érdekes módon pont ez a megoldás volt a legkevésbé hangsúlyozott eddig.
