Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ötmilliárd forintos parkolási bírságot és tetemes késedelmi kamatot szedhet be az Intrum Justitia (IJ) több tízezer autóstól. Feltéve, ha az adósok fizetnek. Ha nem, akkor több tízezer vagy akár százezer parkolási per dagaszthatja a bíróságok perhátralékát. Mindez az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntésének következménye. Ennek értelmében ugyanis nem lehet visszamenőlegesen érvényteleníteni a többéves parkolási bírságokat. Ezzel az Ab felülírta a parlament nyári döntését és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a többéves "nyitott ügyeket" nem lehet ily módon lezárni.
Megkönnyebbüléssel vették ezt a hírt a parkolási társaságok és a követelésbehajtó cégek. A legnagyobb állománnyal rendelkező IJ vezetője a Napinak elmondta, az érintett autósokat tavaly októberben - az Ab döntése előtt - levélben keresték meg és felajánlották nekik azt, hogy kamatmentesen fizethetik meg tartozásukat. A több tízezer megkeresett közül azonban csak pár százan éltek a lehetőséggel - mondta el Felfalusi Péter -, a többiek abban bíztak, hogy a törvénymódosítás miatt nem kell majd fizetniük. Az IJ most már nem küld új felszólító leveleket, viszont február 15-ig lehetőséget ad arra, hogy az érintettek jelentkezzenek. Minden ügyet egyedileg vizsgálnak meg - de a teljes kamatot csak a kis összegű tartozások esetében engedik el. A nagy tartozások esetében ugyanakkor lehetőséget adnak a részletfizetésre, ám a tartozás 20-40 százalékát azonnal be kell fizetni. Felfalusi szerint a nem fizetők esetében ismét bírósághoz fordulnak, az alól csak a pár ezer forintos tételek jelenthetnek kivételt.
A félszáz parkolási céget - köztük a legnagyobb önkormányzati cégeket - tömörítő Magyar Parkolási Szövetség (Hungaropark) elnöke az Indexnek azt mondta: a mostani alkotmánybírósági döntés legfontosabb tanulsága, hogy a parkolási jogszabályokat szakmai szervezetekkel egyeztetve, másrészt átgondoltan, megfontoltan kell meghozni.
Félreértelmezik az Ab döntését - így vélekedik Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Nem arról van szó ugyanis, hogy a többéves bírságok behajtása jogszerű volna, csupán a visszamenőleges érvényű törvénykezés alkotmányellenes. Vagyis meg kell vizsgálni, hogy a 2003-2004-es parkolási bírságok - amelyeket évekkel később próbáltak behajtani - valóban jogosak-e. Ezt megnehezíti az, hogy az autósok évekig nem őrizték meg a parkolási díj fizetését bizonyító parkolási cédulát, s az is megtörténhetett, hogy a tavaly nyári parlamenti döntést követően dobták el ezeket. Szerinte a nagyobb összegű ügyeknél elképzelhető, hogy egyes parkolási társaságok újra bíróság elé viszik az egyszer már megszüntetett ügyeket, ám ez korántsem azt jelenti, hogy számukra kedvező ítéletet hoznak majd a bíróságok. Kovács Kázmér elmondta, hogy az érintett cégeknek bizonyítaniuk kell azt is, hogy miért 2007-ben hoztak elő 2002-es, 2003-as ügyeket, és számolniuk kell a számukra kedvezőtlen ítélettel is.
