Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság telekommunikációs költéseit elsődlegesen nettó keresetének alakulása határozza meg - állapítja meg a GKIeNET-T-Home-T-Mobile internetgazdaságról készített jelentése. Az elkölthető jövedelem vásárlóerejének növekedése - 2001 kivételével - 2006-ig a telekommunikációs költésekre is kedvező hatással volt. Az előző évben viszont a korábbi növekedés nemcsak hogy megtorpant, hanem egyenesen csökkenésre váltott, amiben jelentős szerepet játszott a reálkereset 4,5 százalékos mérséklődése. A GKIeNET a KSH háztartás-statisztikájának legújabb adatait véve alapul rámutat: 2007-ben a háztartások arányaiban kevesebbet költöttek telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, mint 2006-ban, amit egyrészt a magas infláció, másrészt az eszközök és szolgáltatások árszínvonalának csökkenése okoz.
A lakossági telekommunikációs költések kosarában a vizsgált hét év során mindössze 2-5 százalékot tett ki a telekommunikációs eszközökre költött összegek aránya - az utóbbi évek stagnálása ellenére a tendencia csökkenőnek tekinthető. Az internetszolgáltatásra fordított kiadások dinamikus emelkedése viszont a jelentés szerint azt mutatja, hogy a lakosság a szolgáltatás fenntartása érdekében egyre inkább hajlandó fogyasztói kosarát megváltozatni. Mint hozzéteszik: igaz, az internetszolgáltatásra még közel sem áldoznak annyit, mint a mobiltelefon-használatra, de a mobilinternet-elérés lehetősége a jövőben ezen minden bizonnyal változtatni fog. A lakosság egy főre jutó telekommunikációs költését vizsgálva az adatokból egyértelműen látható - olvasható az összefoglalóban -, hogy a mobiltelefon-szolgáltatás volt az egyetlen hírközlési szolgáltatás, ami jelentősen át tudta alakítani lakossági fogyasztói kosarunkat. 2006-ban úgy tűnt, hogy a következő ilyen szolgáltatás az internetelérés lehet, de ennek mértéke - már csak az igénybevevők száma miatt is - messze elmarad még a mobiltól.
