A kereskedelmi bankok az előző kamatvágást egyáltalán nem érvényesítették kondícióikban és könnyen elképzelhető, hogy a mostani lépés is csak erősen csúsztatottan hat majd. A hitelintézetek ugyanis érzékelhetően elsősorban azt figyelik, mit lépnek versenytársaik. Ezt a jelenséget a CIB-nél úgy magyarázzák, hogy a szektorban most a betéteknél tiszta árverseny folyik. Ennek szélsőséges esete a dömping, amikor az egyes szolgáltatók már "önköltségi" ár alatt kínálják az adott szolgáltatásukat. Jelenleg pedig éppen ez jellemzi a piacot, hiszen a bankok közül nem egy kínál akár meglévő régi betétekre is a bankközi hitelek kamatainál magasabb kamatot. Ha pedig egyszer egy versenyhelyzet ennyire kiéleződik, akkor öngerjesztővé válhat a folyamat, a szereplők egymásra kezdenek licitálni. Ebből az ördögi körből aztán nagyon nehéz kilépni, "fogolydilemmát" okoz, aki tovább bírja, az nyer - legalábbis volumen tekintetében. Ennek alapján állítják a CIB szakértői: nem lehet megjósolni, hogy a jelenlegi, illetve egy újabb kamatvágás mely szereplőket és milyen mértékű módosításra sarkallhat.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint nyilvánvaló, hogy a bankok számára jelenleg elsőrendű a forrásképzés, a betétgyűjtés, emiatt a betéti kamatok lassan mehetnek le. Ami pedig a hiteloldalt illeti, ott a hitelkihelyezés lassítása, illetve betétnövekedéshez való kötése van napirenden. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy a bankok egyik téren sem sietik el a változtatásokat.
Aligha véletlen, hogy az előbbiektől eltérő álláspontot éppen a - betéti kamatverseny jelen formájában rész nem vevő - Budapest Bank (BB) képvisel. (A BB a jegybanki alapkamathoz kötötte betéti ajánlatának kondícióját.) Mint kifejtették: a tartalékráta csökkentése (ezt november 24-én vitte le 5-ről 2 százalékra a jegybank) miatt keletkezett több száz milliárd forintnyi többletlikviditás és a két, együttesen 100 bázispontos kamatvágás hatására már rövid távon is csökkenhet a forint betéti kamata. Mint hozzátették, a rövid lejáratú betétek sokkal rugalmasabban követik a piaci mozgásokat, mint a tipikusan hosszabb lejáratú hitelek. A hitelkondíciók várható változásánál tehát a BB sem tér el a többiektől. Magyarázatuk szerint mivel a bankok többségénél a portfólió nagy részénél még nem sikerült beárazni az elmúlt egy év drasztikus forrásköltség-emelkedését, ezért hiteloldalon rövid távon nem mozdulnak el számottevően a kamatok.
