A jövő év egyik legfontosabb feladata, hogy megvalósuljon a helyi önkormányzatok támogatására vonatkozó adatok egységes információs rendszerben történő komplex kezelése - mondta Jauernik István, az önkormányzati minisztérium államtitkára a Napi Gazdaság E-urópa az önkormányzatoknak! című konferenciáján. Az átalakulás után lényegesen egyszerűsödne az ügyvitel és hatékonyabbá válna a forráselosztás és a folyamat-ellenőrzés is - tette hozzá Jauernik.
A téma különösen aktuális, mert az EU határokon átívelő adminisztrációs rendszerével a mai magyar közigazgatás nagyon nehezen kommunikál, továbbá nagyon sok az átláthatatlan belső folyamat is - mondta Horváth János, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó vezérigazgató-helyettese. Az e-közigazgatás általános bevezetésével és a közigazgatási információrendszerek jogi szabályozásával az események visszakereshetőek lesznek, jogkövetkezményük valóban érvényesíthetővé válik. Ehhez viszont szükséges az elektronikus környezet szabályozása a feladatok, felelősség és hatáskörök szempontjából, valamint az adatgazdaviszonyok rendbetétele is. Az elektronikus közigazgatás valódi térnyeréséhez azonban nem elég egy egyszerű infrastrukturális beruházás. Jelentős humánerőforrás-fejlesztésre is szükség van, hogy a felhasználók képesek legyenek a rendszer működtetésére - tette hozzá Horváth.
Az e-közigazgatás nem építhető papíralapú ügyviteli folyamatokra. A legfontosabb változást a megközelítésben, gondolkodásban kell elérni, így kiemelt fontosságú az oktatás, a tervezésnek pedig a folyamatok oldaláról kell kiindulnia - mondta Hetényi László, a Fővárosi Önkormányzat informatikai ügyosztályának vezetője. A következő évek feladata az elektronizálás kiterjesztése a közigazgatás egészére, ami lehetővé tenné Magyarország páneurópai szolgáltatásokhoz való kapcsolódását. A stratégia átfogja az összes fő területet, amelyet a közigazgatás intézményeinek figyelembe kell venniük saját szolgáltatásaik kialakításánál - mondta Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkára.
Az unió kiemelt stratégiai célként és egységes fejlesztési keretrendszer mentén kezeli az e-közigazgatás és a szolgáltató állam kiépítését, mert az információs technológia egyre jelentősebb szerepet játszik abban, hogy a modern közigazgatás meg tudjon felelni a globalizáció kihívásainak. A fejlesztésekkel erősödik a gazdasági hatékonyság, a szociális igazságosság és megvalósulhat a közszolgálati reform - tette hozzá Bódi. A kormány a programok lebonyolítására a jelenlegi tervek szerint mintegy 53 milliárd forintot szán. Az e-közigazgatás fejlesztésének egyértelmű szándéka abban is kifejeződik, hogy a támogatásokból a legnagyobb részt az online infrastruktúra kiépítésének átfogó programja kapja - a teljes finanszírozási összeg 34 százalékát. A második legnagyobb a 28,5 százalékos részesedéssel bíró, integrált kormányzati funkciók fejlesztésére szánt keret - mondta Bódi. Ugyan az EU megfogalmazott ajánlásokat az egységes e-közigazgatási keretek kialakítására, viszont az egyes területek standardizálására minden tagország, így Magyarország számára is egyedi megoldást kell találni - tette hozzá a szakállamtitkár.
Ilyen fejlesztések az elektronikus közigazgatási és az államreform operatív programok (EKOP, ÁROP) is, amelyek a többcsatornás ügyintézési felületek elterjesztésére, a központi nyilvántartások szolgáltatásának bővítésére, az államigazgatási szervek közti elektronikus adatcsere egyszerűsítésére irányulnak - mondta Bálint Ákos, (képünkön) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának főigazgatója.
A fejlesztések nemcsak az önkormányzatok projektmenedzsmentjét egyszerűsítenék, hanem a lakossági ügyintézés szempontjából is forradalmi változásokat hozhatnak. A szükséges minimumra kell csökkenteni a személyes megjelenést, ki kell szélesíteni az e-ügyintézéshez való hozzáférést egy egyablakos, párbeszéd alapú rendszerrel, valamint meg kell teremteni az e-fizetés lehetőségét az okmányirodákban - mondta Vadászi Tiborné, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának főosztályvezetője. Elsősorban az ügyfélkiszolgálás gyorsítására kell koncentrálni, amit nagyban elősegítene a közigazgatási nyilvántartások közötti szabványos, központi rendszeren keresztül megvalósuló adatkapcsolat kialakítása, valamint egy közhiteles elektronikus anyakönyvi nyilvántartás létrehozása. A fejlesztésekkel széles körben elérhetővé válna a lakosság számára az e-időpontfoglalás, az ügyek elektronikus elindítása, az okmányok elektronikus letiltása vagy a járművek forgalomba helyezése, eladásának bejelentése, forgalomból történő ideiglenes kivonása is - tette hozzá Vadászi.
Csajági Mátyás