Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A devizahitelek többségének a hónap közepén érvényes devizaárfolyammal kalkulálják a következő havi törlesztőrészletét. Az eddigi zuhanásoknál általában ez szerencsésen alakult, mivel a 15-i dátumoknál még nem indult meg a zuhanás vagy már korrigált az árfolyam. Az elmúlt napokban úgy tűnt, ezúttal is így alakulnak a folyamatok. Tegnap azonban a Magyarország esetleges fizetőképességi gondjaival kapcsolatos híresztelések drámai változást hoztak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett - a bankok többsége számára irányadó - adatok szerint egyetlen nap alatt az euró és a svájci frank mintegy 5,3 százalékkal, a japán jen viszont szinte pontosan hét százalékkal erősödött. Ez azt jelenti, hogy az átlagos, japán jenben nyilvántartott hitelösszeg több mint 450 ezer forinttal emelkedett.
A japán deviza azonban a teljes lakossági hitelállományon belül meglehetősen elenyésző arányú. A svájci frank (amelyből, mint úgynevezett menekülő devizából, nagy alapok erősen bevásároltak, ez tovább emelheti az árfolyamot) azonban kifejezetten jellemző. A rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok szerint a magánszemélyek augusztusban mintegy 150 milliárd forint értékben szerződtek svájci frank alapú hitelre. Ennek nagysága most egyetlen nap alatt csaknem nyolcmilliárd forinttal nőtt. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy októberben nem siettek a hazai bankok a svájci frank alapú hitelkérelmek befogadásával. Az MKB teljes devizastopja után a Raiffeisen (Napi, október 15.) és a Volksbank is bejelentette: az eurót részesíti előnyben. Az Allianz Bank (amelyről széles körben elterjedt, hogy drasztikusan megnőtt az elutasított hitelkérelmek száma) lapunk érdeklődésére több nap után jelezte: nem függesztette fel a devizahitelezési tevékenységét, és továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelően befogadja az igényléseket.
