Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Információnk szerint múlt szerdán elfogadta a kormány a termékdíj-szabályozás módosítására vonatkozó előterjesztést. Arról azonban, hogy mi áll a környezetvédelmi tárca által készített javaslatban, hivatalosan még semmit nem lehet tudni, ugyanis az érintett iparágakkal sem történt egyeztetés a kabinet elé került dokumentációról. A szabályozás módosítására azért van szükség, mert Brüsszel már háromszor szólította fel Magyarországot, hogy a törvényben szereplő, elsősorban a palackos csomagolásokra vonatkozó diszkriminatív szabályozást vonja vissza.
A környezetvédelmi szaktárca jelentős késéssel új szabályozót alkotott, amely a piaci elemzők szerint indokolatlanul még inkább növelné az érintett iparágak - az italtöltők, az üdítőital- és ásványvízgyártók, italoskarton-gyártók és a kiskereskedelem környezetvédelmi közterhét. A módosítással sem a kiskereskedők, sem az ipar nem értett egyet. Emiatt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium is "belenyúlt" a szabályozásba, és a korábbi hírek szerint ennek a tárcának a javaslatát hagyta jóvá a kabinet - ám mint kiderült, mégsem.
Annyit tudni az új módosítóról, hogy az előzetes tervek szerint kis változtatással - eleget téve a brüsszeli diszkriminációs kifogásoknak - a jelenlegi szabályozást alkalmazza és a jelenlegi állapot szerint a 2009-es 12 milliárd forint (iparági) befizetés helyett 5,3 milliárd forinttal számol. A kormány azt szorgalmazza, hogy jövő májusra egy egészen más szabályozót dolgozzon ki a környezetvédelmi szaktárca, amely felváltaná a jelenlegi törvényt.
A kiskereskedelmi lobbi ennél messzebb megy, szeretné elérni, hogy a termékdíj-szabályozás visszaálljon a darabalapú szabályozás előtti időszakra. Ez azt jelentené, hogy a 2005-ben életbe lépett, a palackokra vonatkozó - lényegében minden lehetséges fórumon támadott - passzus szűnjön meg, ugyanis az annak idején egy egyszerű módosítással került be a termékdíj-szabályozásba, alaposan felborítva az iparág adóterhelését.
A törvényt ellenzők szerint ma már nemcsak a díjtétel nagyságával van probléma, hanem főként azzal, hogy az általuk fizetett tételek nem tekinthetőek zöldadónak, ugyanis a központi költségvetést gyarapítják, holott ennyi pénzből maguk is megoldanák a teljes visszagyűjtést, másrészt olyan elemeket tartalmaz a szabályozó, amelyek betarthatatlanok és ellenőrizhetetlenek. Ráadásul minden egyes érintett vállalkozásnak külön szakembereket kell foglalkoztatnia, hogy az adminisztrációs kötelezettségnek eleget tegyenek.
