Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt tanévben közel 19 ezer új igénylővel összesen 84 ezer hallgatónak folyósított 22,3 milliárd forintnyi diákhitelt a Diákhitel Központ (DK). Azt Csillag Tamás vezérigazgató is elismerte, hogy a korábban tervezettnél alacsonyabb a hitelért jelentkezők száma, ám ez összefügg azzal, hogy a felsőoktatásba is egyre kevesebb hallgató jelentkezik - a múlt tanévben számuk 100 ezer alá csökkent. A vezérigazgató szerint a DK jövőbeli terveit nem írja felül számottevően, hogy a vártnál némileg kevesebben kapcsolódnak be a hitelprogramba, összességében a társaságnak még 5 évre van szüksége ahhoz, hogy a korábbi évek elhatárolt veszteségét felszámolja. (A társaság az első félévben mindössze 834 ezer forintos mérleg szerinti veszteséget mutatott ki.)
Az optimizmusra okot adhat, hogy ettől a félévtől tovább emelkedik a diákhitel összege: az állami képzésben tanulók havi 40 ezer, a költségtérítéses képzésben részt vevők havi 50 ezer forintnyi hitelt igényelhetnek. A finanszírozhatóság másik oldala, hogy a korábban hitelt felvevők igyekeznek minél hamarabb kifizetni tartozásukat: az elmúlt tanév során a törlesztésre kötelezettek (közel 100 ezer ilyen ügyfél volt) a 6,7 milliárdos befizetési kötelezettség helyett 12,8 milliárd forintot fizettek vissza. Külön érdem, hogy más országok diákhitelprogramjaival összevetve a bebukott hitelek 3 százalék körüli aránya kifejezetten kedvezőnek mondható - ezeket a tartozásokat az APEH köztartozásként tartja nyilván, azaz nem évülnek el.
A diákhitel kamata 2006 szeptembere óta változatlan, 9,5 százalékos. A kamat leghangsúlyosabb eleme a forrásköltség, ez az elmúlt félév során 6,61 százalékról 6,8 százalékra emelkedett. A hitelrendszer biztonságát szavatoló kockázati prémium mértékét a független értékbecslő előírásai miatt kellett 1,60 százalékról 1,67 százalékra emelni. Ahhoz, hogy a kamatszintet tartani tudják, a DK kénytelen volt saját működési költségein spórolni: az első félévi 21 bázispontos csökkentés után most hasonló mértékben mérsékelte a kamat költségtartalmát, amely így 1,03 százalékra zsugorodott (egy százalék alá egy kormányrendelet szerint nem mehet a költségelem). A DK szerint a működési költségre így rendelkezésre álló keret elégséges lehet az év során felmerülő összes költség fedezésére - a cég egyébként tavaly volt először képes arra, hogy adott évben kijöjjön a működési költségelemből befolyó pénzből.
