Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A régebbi uniós tagállamokban már nyolc-tíz éve zajlik a baromfi- és tojáságazatban a szalmonellamentesítési program, Magyarországnak 2008-ig kell teljesítenie az előírásokat, de egészen 2007 végéig nem történt ez ügyben semmi, a mentesítéssel kapcsolatos támogatási rendelet pedig csak egy-másfél hete jelent meg - mondta lapunknak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke.
Miközben az uniós elvárások szerint 2008 végére a tojóknál egy százalékra, a vágócsirkéknél pedig 5 százalékra kell csökkenteni a szalmonellafertőzés részarányát, addig Magyarországon a teljes tyúk (tenyész és tojó)-, illetve vágócsirke-állomány 60 százalékában fordul elő a baktérium.
Az ellenőrzésen alapuló eljárással viszonylag egyszerűen csökkenti lehetne a fertőzés arányát, de az jelentős többletköltséggel jár, tovább rontva a hazai baromfiágazat versenyképességét.
Ugyan a magyar állam 2007-ben mintegy 40-50 ezer euró támogatást nyert el a mentesítés ellenőrzésére, úgy, hogy még nem volt kidolgozott mentesítési programunk sem, s az pedig végképp nem volt világos, hogy a nem létező program miből is valósulna meg - mondja az elnök. Az EU 50 százalékos társfinanszírozás keretében támogatja a baromfiállományok szalmonellamentesítési programját, de ehhez a nemzeti kormányoknak is mellé kell tenniük a maguk részét. Nyugat-Európában ez nem volt probléma, itthon azonban hosszasan kellett győzködni az agrártárcát, mire megjelenthetett a rendelet - mondta Bárány. A program megvalósítására az idén összesen 4,8 millió euró áll rendelkezésre. Szükség is van rá, mivel az állományon belüli hatvanszázalékos szalmonella-előfordulási arányról nehéz lesz néhány hónap alatt 1 százalékra, illetve a vágócsirkék esetében 2011-re 5 százalékra csökkenteni a mutatókat.
A vakcinázás tyúkonként 75 forintba kerül, és ehhez még hosszá kell számítani a rendszeres laborvizsgálatok költségeit is, ami alkalmanként és istállónként 25 ezer forint. Ezt a nemrég megjelent rendelet értelmében megtéríti a tenyésztőnek az állam, ahogyan az esetleges kényszervágás költségét is. Amennyiben az adott állományban öt százaléknál magasabb a baktérium előfordulási aránya, akkor az egész állományt le kell vágni, és a húst csak hőkezelve szabad feldolgozni - virslinek vagy panírterméknek -, az állam pedig megtéríti az önköltséget a tenyésztőnek. Mivel azonban a tenyésztők jelentős része nem várt a támogatási rendelet megjelenéséig - ami természetesen nem visszamenőleges hatályú -, az év eleje óta saját zsebből finanszírozza a mentesítési programot, ami ugyancsak versenyhátrányt jelent. A terméktanács azt is sérelmezi, hogy mindeddig nem sikerült forrást - 20-30 millió forintot - találni ahhoz a képzési programhoz, amely hosszabb távon is elősegíthetné az ágazatban dolgozók szalmonellamentesítési munkáját.
