- A napokban több korábbi hasonló bejelentés után újabb leírásokról adott hírt a Citibank globális központja. Hogyan értékeli az elmúlt fél év anyacéggel kapcsolatos fejleményeit, illetve mire számít a közeljövőben?
- Miközben az említett problémák több más pénzintézetet is érintettek, a Citibank is nehézségekkel nézett szembe az utóbbi időben. A vezetőség ugyanakkor gyorsan cselekedett és mintegy 30 milliárd dolláros tőkebevonást valósított meg. Ebben fontos szerepet játszott az is, hogy sikerült megegyezni egyes állami, úgynevezett szuverén befektetési alapokkal (így az Abu-Dzabi Befektetési Hatósággal, valamint a szingapúri GIC-vel - a szerk.) arról, hogy megjelenjenek a tulajdonosi körben.
Ezzel párhuzamosan összesen 16 milliárd dollárt kellett leírni, elsősorban a jelzálog- és fogyasztóihitel-piaci turbulenciákhoz kapcsolódóan. Fontos hangsúlyozni, hogy a leírás nem egyenlő a veszteséggel, utóbbi az első negyedévben lényegesen kisebb, 5,1 milliárd dollár volt. A leírásokon túl ugyanis még jelentős árbevétel realizálódott. A Citibank fizetőképességét e mutatóknál jobban jelző tőkemegfelelési rátája most került egy szintre például a Bank of Americáéval. Jelenleg 7,7 százalékon áll, ami még kéttized százalékpontos tartalékot jelent a belső 7,5-ös határértékünkhöz képest. Összehasonlításképpen: a JPMorgan jelenleg 8,3 százalékos hasonló tőkemegfelelést tud felmutatni.
- Az amerikai jelzálogpiaci-befektetési banki válság mennyire befolyásolja a magyar bankszektor napi működését?
- A tőkepiacokon ma alapvetően kétféle válságról beszélhetünk: egy bizalmi és egy kockázati válságról. A bizalmi válság abban nyilvánult meg, hogy a bankok egy ideig egymásnak sem nagyon akartak hitelezni. A kockázati oldalról pedig azt látjuk, hogy még mindig magasak a likviditási és kockázati prémiumok. Ez megnyilvánul a kockázatiprémium-indexekben is: a spreadek manapság a normál szint két-háromszorosát is elérhetik. Tekintettel arra, hogy a mintegy 40 magyarországi bank szinte mindegyike külföldi bank leánybankja, e nemzetközi kockázatiprémium-mozgás a magyar piacot is érinti.
- Ezek szerint elsősorban a vállalati kötvénypiac van kitéve a külföldi hatásoknak?
- Igen, de nem csak a vállalati kötvénypiac, mivel ez szorosan együtt mozog a vállalati hitelpiaccal is. Márpedig a kockázatok megnövekedése jelentős részben a hitelbiztosítási piachoz kapcsolódott.
- A globális leírások és negatív eredmények ellenére a számok alapján a magyar Citibank vállalati banki üzletága jól teljesített az elmúlt évben.
- A Citibank vállalati üzletágánál rohamos fejlődést ment végbe az elmúlt években. Ezt jelzi a lakossági bankkal együttesen elért kimagasló, 30 százalék feletti sajáttőke-arányos nyereség (ROE). A Citibank helyzete ugyanakkor némileg eltér egy átlagos piaci szereplőétől. Az egyik sajátosság, hogy jellemzően nem a hitelezés az elsődleges kapcsolatunk az ügyfeleinkkel. Sokszor hamarabb keresnek meg minket a treasury-szolgáltatásokkal vagy hedging-műveletekkel kapcsolatban, aminek eredményeképpen piacvezetők is vagyunk a devizaopciók és egyéb derivatív ügyletek területén.
- Az utóbbi időben több bankvezető és az MNB vezetése is megszólalt a devizahitelek kapcsán, de eltérően értékelték a kockázatokat.
- A devizahitelek veszélyeit nagymértékben mérsékli az MNB által kitűzött inflációs cél, mivel az feltételezi a forint euróval szembeni árfolyamának erősségét. E tekintetben egyetértek az OTP-s Urbán Lászlóval: kevésbé veszélyesek a devizahitelek, mint azt sokan gondolják, valószínűtlen ugyanis, hogy a forint árfolyama olyan mértékben romlana, hogy jelentősen veszélyeztetné a visszafizetést. A jegybanknak ugyanis az inflációs célja elérése érdekében már hamarabb kamatot kellene emelnie.
- Tudnak-e új ügyfeleket szerezni ezen a meglehetősen telített piacon?
- Az ügyfélkörünk legnagyobb mértékű bővülése a kkv-szektorban érzékelhető, ami az elmúlt három év stratégiaváltásának köszönhető. A kisvállalati orientáció ugyanis kevésbé jellemző az anyabankra, amely - ahogy korábban mi is - elsősorban a prémiumszegmensből, ezen belül a legjobb hitelezőkből szerezte klienseit.
- Milyen információk alapján döntenek egy ilyen váltásról, illetve milyen gyorsan tudnak reagálni, ha "megérzik" a piaci hangulat változását?
- Létrehoztunk egy analitikai kutatási csoportot, amely egy rendkívül szofisztikált statisztikai rendszerrel ma már Magyarországról szolgálja ki az egész térséget. E megoldás segítségével nemcsak a hitelminősítés, hanem a tőkeszerkezet és más ügyféladatok elemzése alapján is be tudjuk sorolni az ügyleteket a különböző kategóriákba. Így a vállalati információs rendszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy termékeket ajánljunk fel az ügyfél számára, hanem hogy beszélgetni tudjunk arról is, hogyan látja a vezetés a cég jövőjét.
- A globális központban is tudják kamatoztatni a magyarországi tapasztalatokat?
- A Citibankban hatékony rendszer működik a sikeres megoldások elterjesztésében. Ebben sokat segített a közelmúltban megvalósított szervezeti átalakítás, aminek eredményeképpen például én mint a magyarországi vállalati bank vezetője csak két lépésre vagyok a Citigroup új vezérigazgatójától, Vikram Pandittól.
