Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Törvénymódosító javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek az Oktatási és Kulturális Minisztérium, amelynek alapján változna a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fő bevételi forrásának számító kulturális járulék szabályozása. Az eddigi módosítások során lényegében nem történt más, mint az NKA-törvény kiegészítése, ám mára megérett az idő a szabályozás pontosítására - válaszolta kérdésünkre Harsányi László, az alap elnöke. A módosítások köre három főbb változtatást takar, amelyek a jelenlegi fogyasztási szokásokhoz igazítanák a járulékfizetési kört, illetve a járulék mértékét. Elsőként kikerülnének a járulékkörből az olyan csökkenő forgalmú termékek mint a szótár, enciklopédia vagy a videokölcsönzés. Másodsorban 0,5-1 százalékkal csökkenne néhány, az OKM megítélése szerint a kulturális értékteremtést leginkább szolgáló termék kulcsa. Ilyenek a film- és videovetítés és a kifestőkönyv. Végül pedig három újabb termékcsoport kerülne be 0,8 százalékos járulékfizetési kulccsal a kötelezetti körbe. Ezek az internet- és mobilfelhasználáshoz, illetve a dizájnhoz kapcsolódó termékek.
A törvénytervezet a fentiek mellett pontosítaná a járulékfizetés kereteit, így a járulékalap csökkentésének feltétele lenne a pénzügyi rendezettség. Változna a bevételek szétosztásának felelősségi köre is: az eddigiektől eltérően ugyanis nem a miniszter, hanem az NKA bizottságának kizárólagos hatáskörébe tartozna a támogatások összegének kollégiumok közötti felosztása. Változik az ipari felhasználás fogalma is. Az alvállalkozók által végzett gyártástechnológiai eljárás után szintén kulturális járulékot kell majd fizetni.
A változtatásokból származó várható 2,5 milliárdos többletbevételt az NKA három nagyobb költségtényezőt jelentő területen használná fel. Vásárlóként jelenne meg a könyvpiacon, amennyiben a Magyar könyv program keretében egymilliárd forint értékben vásárolna könyveket könyvtárak számára. Emelné az írók támogatását, megduplázná a jelenlegi szűkös fesztiváltámogatást (a turisztikai államtitkárság egyetértésével), 800-1000 millió forint közötti forrásbővítéssel. Az alap elnöke szerint a többletbevétel szétosztásakor az egyik legfontosabb az infokommunikációs piacra való visszatérés lenne. Ennek keretében megtízszereznék a digitalizálási programra fordítandó keretet, mely így 100-200 millió forintot tenne ki.
