Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem is lehetne bonyolultabbá tenni a munkabérek rendszerét annál, mint amit a kormány által favorizált differenciált járulékcsökkentés jelent - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója egy a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett eseményen. A szakember szerint adva van egy olyan rendszer, ahol eleve a minimálbér duplája után kell járulékot fizetni (kivéve, ha a munkáltató igazolja, erre nem képes). Ez a már eleve bonyolult rendszer egészülne ki azzal, hogy minden cég első tíz alkalmazottja után a korábban meghatározott minimumjáruléknak csak a kétharmadát kell megfizetni. A tb-fizetés átszabása ellen szól emellett az is, hogy nem szektorsemleges, torzítja a foglalkoztatási piacot, arról nem is szólva, hogy nagy apparátust igényel a működtetése.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója összességében a szuperbruttót tartalmazó adóváltoztatást sem tartja megvalósíthatónak. Egyrészt nehezen elképzelhető, hogy az állami apparátus véghez tudná vinni a temérdek változtatást - persze ha nagyon-nagyon akarják, sikerülhet, de nem valószínű ez a szándék.
Ennél is fontosabb azonban, hogy az alacsony bérek csökkenését kompenzáló átmeneti állami támogatás csak erősítené a függést az államtól, ami komoly korrupciós kockázatot jelent - az elképzelés szerint bruttó 150 ezer forintig jelentős pluszterhet jelentene a rendszer, amit az állam kompenzálhatna átmenetileg a rászorulók számára. A GKI Gazdaságkutató elképzelése szerint az alacsony béreket fizető cégek felét kell majd az államnak valóban támogatnia, a vállalkozások másik fele viszont szerintük csak blöfföl.
Vagyis marad ésszerű keretek között a jövedelemadó-központú terv, ami végre-valahára kitolná oda a felső sávot, ahol annak lennie kell: az átlagbér helyett az csak annak többszörösénél lépne be. Persze ez nagyon sokba kerül, hiszen a jövedelemadó sávjának kitolása és a kulcs csökkentése után a jövedelemadó-bevétel 310 milliárd forinttal esne.
