Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elköltözhet-e egy cég egy másik államba anélkül, hogy lezárná folyó ügyeit? - lényegében erre a kérdésre keresi a választ a luxemburgi Európai Bíróságon (EB) egy magyar vállalkozás, a bajai Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. A cég Olaszországba akarta áthelyezni székhelyét anélkül, hogy Magyarországon megszüntette és Olaszországban újra megalapította volna a társaságot.
A Cartesio 2006 májusában fordult a luxemburgi bírósághoz, mert szerinte a letelepedés szabadságába ütközik, hogy a magyar cégbíróság nem volt hajlandó bejegyezni a kívánt változtatást. Az indoklás szerint ugyanis ezt nem engedi meg a magyarországi jogszabály. Pontosabban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nem részletezi a székhelyváltoztatás olyan típusát, amikor az új székhely nem Magyarországon van - ebből az is kikövetkeztethető, hogy nem megoldható, de az is, hogy igen. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogyan értelmezi a jogszabályt a cégbíróság, hiszen egy cég megszüntetése igen hosszadalmas és költséges eljárás.
A hatályos törvény szerint azonban talán már nem is szükséges semmiféle székhelyáthelyezés, ha az adott társaság esetleg külföldön folytatja tevékenységét. A cégtörvény 2007-től érvényes módosítása szerint ugyanis a cégnyilvántartásba bejegyzett társaság az EU más tagországában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az unió más államába is áthelyezheti. A jogszabály ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a cég székhelye ne változzék, pontosabban nem teszi automatikussá a székhelyváltoztatást csak azért, mert adott esetben a társaság nem Magyarországon tevékenykedik. A jogszabály szerint a tevékenység helyének megváltoztatása nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását.
Kérdés azonban, mit szól ehhez az EB - a lassan két éve húzódó üggyel kapcsolatban három hét múlva hozza nyilvánosságra indítványát a főtanácsnok. Ez még nem az ítélet lesz, de az esetek kilenctizedében a bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező döntést hoz. A Cartesio ügyében automatikusan nem jelennek meg az anyagi következmények, mint az iparűzési adó esetében - az adónem megszüntetése éves szinten 350-400 milliárd forint bevételkiesést jelentett volna a költségvetés számára -, ugyanakkor járulékos költségek adódhatnak. Ha ugyanis a cégek mindenféle számvetés nélkül változtathatják székhelyüket egyik tagállamból a másikba, akkor adott esetben utolérhetetlenek lesznek a hatóságok számára. Ez pedig igen jelentős adókockázatot jelenthet bármely tagállam számára.
