Érezteti hatását a kiskereskedelemben az elmúlt években mind intenzívebb, a magyar termékek fogyasztását ösztönző kampány. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint a fogyasztók termékválasztásában a harmadik legfontosabb szempont a magyar eredet. Ez részben a rövidebb szállítási idővel - eközben frissebb marad az áru -, másfelől a fogyasztás mind tudatosabbá válásával magyarázható.
Az agrártárca három éve presszionálja a kiskereskedelmet annak érdekében, hogy minél több magyar terméket helyezzen ki, támogatva ezzel a hazai háttéripart. Ugyanakkor a kommunikáció ma már nem csak a magyar termelők áruira, hanem a Magyarországon gyártott termékekre koncentrál, még akkor is, ha egy-egy termék gazdája valójában nemzetközi vállalkozás. A fogyasztók többsége az eredet vizsgálatakor nem a márkát, hanem a gyártási helyet figyeli, ezért a tisztán magyar termékek promotálása ma már teljességgel elképzelhetetlen. Ám a friss termékek - mint a húsok, főként a szárnyasok és a sertés - vagy a primőr áruk esetében, ahol a márka nem feltétlenül fontos, a kampány egyértelműen a teljes egészében magyar termékek fogyasztására ösztönöz.
A piackutatás szerint a magyar termékek eredete előtt a fontossági sorrend az ár-érték arány és a jó minőség. E két fogalom olyan magas minősítést kapott, hogy a magyar eredet szinte meg sem közelíti ezeket. Az ár kérdése immár közepesen fontos szempont, az olcsóság például már csak 3,5-es osztályzatot kapott. Ennek oka, hogy a bruttó jövedelmek növekedéséhez képest - leszámítva a 2007-es esztendőt - az élelmiszerek ára jóval kisebb mértékben emelkedett.
A piaci elemzők szerint a vásárlók e döntési mechanizmusát kihasználhatják a magyar élelmiszerláncok azzal, hogy a vezető, vagyis az üzletbe csalogató termékeik esetében megfelelő ár-érték arányt állapítanak meg és termékkínálatukban a hangsúlyt a magyar gyártókra helyezik. Erre már az összes magyar beszerzési társaság felfigyelt és hellyel-közzel alkalmazza is ezt a kommunikációs technikát.
