Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyedül a sertéságazat küzdött a nyáron problémával, de a magyar kereskedők jó része nem vett fél áron a lengyel termékből. A következő évi kibocsátásnövelés mellett jelentős figyelmet fordít az agrártárca a pályázatok elbírálási rendszerének fejlesztésére is.
A következő néhány évben 30 százalékkal tervezi növelni az agrárium kibocsátását a szaktárca. A növekedés első jelei már 2006-ban mutatkoztak, amikor az árak emelkedésével párhuzamosan 6 százalékkal nőtt a termelés. Gráf József miniszter (képünkön) a nyári mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán világossá tette politikáját: a növekedést az export bővítésével és a magyar láncok belföldi árukészletének erősítésével kell elérni.
Gráf szerint a növénytermesztés alapvetően problémamentes, a területeket és a hatékonyságot tekintve Magyarország jól áll Európában. A növénytermesztők 2,8 millió hektáron gazdálkodnak és 14-18 millió tonnányi termény előállítására képesek, időjárástól függően. A gabonatermesztéssel sincs alapvető probléma - mondta a miniszter -, hiszen a termelt mennyiséget a magyar kiskereskedelem képes felszívni, az export, illetve a világpiaci árak pedig erősítik a termény értékét.
Alapvető problémák az állattenyésztésben, azon belül is a sertéságazatban vannak, ennek felszámolása érdekében Gráf kifejezetten a magyar kereskedelmi láncok segítségét kérte. Még a nyáron leült a nagy láncokkal tárgyalni és arra kérte azokat, hogy a világpiacra kerülő, mintegy négymillió tonnányi lengyel sertésből, amely az orosz piacokra nem jutott el és ezért fél áron árulják, ne vásároljanak. A magyar láncok korrektül viselkedtek. Az egyeztetés ráadásul jól is jött az agrárminiszternek, ugyanis a találkozás ötletet adott arra, hogyan lehetne még inkább visszaszorítani az importot, illetve kiszűrni az olyan élelmiszerbotrányokat, mint a M.E.G.A. Trade-ügy volt. Az egyeztetés következményeként a kiskereskedelmi láncok - saját bevallásuk szerint - összességében 65 százalékban magyar termékkel töltik fel polcaikat (egyes kereskedelmi láncok - mint például a Coop - esetében ez az arány akár a 85-90 százalékot is elérheti). Korábban az importált és a belföldi termék aránya fele-fele volt a primőr és friss áru esetében. A minisztérium politikájának - amely nem volt mentes a vasszigortól és a kereskedelemmel folytatott vitáktól sem - köszönhetően a magyarországi kiskereskedelmi ágazat 2007 márciusától már 8,5 százalékkal több mezőgazdasági terméket vásárolt fel, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerepe volt a magyar hátterű láncoknak, amelyek a minisztérium politikájával összhangban igyekeztek előnyben részesíteni a belföldi termékeket.
Növekedésre elsősorban a zöldség-gyümölcsök és a gabonaféleségek esetében került sor, nemcsak az élelmiszer-feldolgozók, hanem az export esetében is, amelyben ugyancsak tevőlegesen vett részt a kiskereskedelem, illetve a kiskereskedelmi láncok, amelyek nemzetközi kapcsolataik és szerződéseik révén képesek a partnereikhez kihelyezni a magyar árut.
A kivitel növekedése a legnagyobb partner országokba 20 százalék fölötti volt és az export értéke elérte az egymilliárd eurót. Nem véletlen tehát, hogy Gráf erőltetett menetben tervezi növelni az agrárium kibocsátását, hiszen vannak olyan termények és termékek, amelyek külpiaci értékesítési lehetősége szinte korlátlan.
A belföldi piacnak fel kell készülnie a hazai termékek és termények növekvő mennyiségére. Éppen ezért a szaktárca vezetője - immár másodszor - vállalta el a Coop Rally fővédnöki tisztségét, hiszen az ilyen rendezvényekkel nemcsak promótálni lehet a magyar termékeket, hanem az eseményen üzleti, partnerségi kapcsolatok építhetőek, hátteret adva akár a minisztérium elképzeléseinek is.
A következő évi kibocsátásnövelés mellett jelentős figyelmet fordít a tárca a pályázatok elbírálási rendszerének fejlesztésére is, ami segíti az elnyert uniós pénzek szétosztását. Ha a rendszerekre nem áldoz az FVM és nem készülnek el mielőbb, eurómilliókat bukhat el az ágazat. Az agrárium 58 jogcímen kap ugyanis támogatást.
