Óvatos becslések szerint ötvenmilliárd forint az a plusz adóbevétel, ami a feketegazdaság elleni szigorúbb fellépésnek köszönhetőn folyik be az idén a költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az éves adóbevételek 186 milliárd forinttal haladják meg összesen a tervezett mértéket, ebből 25 milliárd forintot tulajdonítanak inflációs bevételnek. Az összehasonlíthatóság kedvéért megjegyezzük, hogy a feketegazdaság mértékét a GDP 18 százalékára teszik Magyarországon, ily módon évi kétezermilliárd forint adóbevételtől esik el az államkincstár.
A különböző - egymástól független - vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy év elején bekövetkezett magas bérkiáramlás egy része az építőiparban, idegenforgalomban fizetett jövedelmek kifehérítésének a következménye, ugyanis főként az építőiparban olyan mértékben megszaporodtak az ellenőrzések, hogy a cégek jelzései szerint egy-egy nagyobb építkezésen havonta megjelennek az ellenőrök.
Nemcsak a cégek, de a munkaügyi felügyelet adatai is alátámasztják, hogy a rendszerváltás után 18 évvel kezd kiépülni az elfogadható hatékonyságú állami ellenőrzés. A munkaügyi ellenőrök az első nyolc hónapban 50,8 ezer feketemunkást találtak az ellenőrzéseiken, miközben 2006 egészében ez az adat ugyan meghaladta a 42 ezer főt, de 2004-ben még a tízezret sem érte el.
A vagyonvizsgálatok erősítését a politika a megszorítások okozta várható társadalmi sokk ellensúlyozására szánta, ennek ellenére az idén megkezdett több mint tízezer vagyonosodási vizsgálatnak is lehet gazdaságfehérítő hatása. Nemcsak arról a húszmilliárd forintról van szó, amit adóhiányként eddig feltártak az ellenőrzések során, hanem arról a rengeteg új információról, ami további ellenőrzésekhez vezethet.
A tervek szerint a jövőben az adóhivatal gyakrabban él az adóbecslés jogával, erre azon munkáltatók is számíthatnak, amelyeknél a munkaügyi felügyelet munkatársai be nem jelentett alkalmazottakat találtak az ellenőrzés során. Ilyen esetekben az elmaradt adóbevételt becsléssel is megállapíthatja az adóhivatal - legalábbis a tervek szerint. Hasonló a helyzet az áfával, az áfakülönbözetet - például egy építkezés esetében - megbecsülheti az APEH.
A jövőben nagyobb hatalmat kap az adóhivatal az adószámok visszavonására azon cégektől, amelyek fiktív számlázási ügyekbe keveredtek. Sőt, a megelőzés jegyében - kockázatelemzés után - már az induló vállalkozásoktól is visszavonhatják az adószámot abban az esetben, ha a cég vezetőinek például hajléktalanokat jegyeznek be.
A tervek szerint a pénzügyőrségnél hamarosan bevezetik a vonalkódos zárjegyeket, ezáltal követhetővé válik a zárjegy útja a vámosok számára, megnehezítve a zárjegyhamisítók dolgát.
