Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szerdán a Fővárosi Bíróság elutasította az OTP-nek a pénzintézetre hitelkártyája hirdetésének szövege miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által tavaly októberben kirótt 100 millió forintos bírság elleni keresetét. A bíróság ugyanis egyetértett a GVH álláspontjával, miszerint az "akár 45 napig kamatmentesen használhatja a bank pénzét" szövegű reklám megtévesztő volt, s úgy ítélte meg, hogy a bírság összege is helytálló. Az ítélethez fűzött szóbeli indoklásból a bank képviselője szerint a döntés indoka nem volt megállapítható. A bank az írásba foglalt ítélet kézhezvételét követően fellebbez a Fővárosi Ítélőtáblán.
Közben a GVH robog tovább: az OTP után tegnap - a hitelkártyát hasonlón módon már korábban is így hirdető bankok közül - a K&H Bankot 15 millió, az Erste Bankot kétmillió, a Citibankot pedig 20 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A most lezártakon túl a Budapest Bank, a Cetelem Bank, a CIB Bank, az MKB Bank, valamint a Raiffeisen Bank ellen folyik eljárás.
A GVH álláspontja szerint a hitelkártya kamatmentes használatáról a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a banki tájékoztatás egyértelműen és pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem; s ahhoz a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges, amely tartozásba nemcsak a vásárlások értékének összege, hanem a bank felé a hitelkártyával összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás (tranzakciós és egyéb díjak és költségek) összege is beleértendő. A kamatmentes használat idejének hirdetésekor a GVH szerint a bankoknak tudatniuk kell, hogy a meghirdetett maximális időtartam csak akkor érvényes, ha az ügyfél az elszámolási időszak első napján vásárol a hitelkártyájával.
A bankoknak a jelek szerint egyetlen útjuk marad, hogy az álláspontjuk szerint aggályos GVH-értelmezést "megfúrják": a jelenleg a parlament előtt lévő, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe kellene beleépíteni az általános - s így elég szélesen értelmezhető - szabályozásnál konkrétabb megfogalmazásokat arról, mikor lehet egy hirdetés, közlés megtévesztő. Emellett a pénzintézetek szerint akár a versenytörvénybe is be kellene emelni azt az - amúgy a GVH alapelveiben és az uniós gyakorlatban is jelen lévő - elvet, amely szerint a racionális fogyasztói magatartáshoz hozzátartozik a piac és a termék sajátosságainak megfelelő mértékű információkeresés szükségessége, a fogyasztói tudatosság.
