Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Szeptember elsejétől Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságként működnek tovább. Mi a különbség a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az új szervezet között?
- A legfontosabb különbség, hogy a területi felügyelőségek egy szervezetbe integrálódnak a főfelügyelőséggel és a területfejlesztésért felelős tárca alól a regionális hatóságok is a szociális és munkaügyi tárca alá kerülnek, így jön létre az egységes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Ez könnyebb munkaszervezéssel hatékonyabbá teszi a vizsgálatokat és vizsgálati területeket koordináló központi szerv munkáját. Hét régióról plusz a kirendeltségek összevonásáról van szó.
- Hány költségvetési szervezet tűzi ma zászlajára a fogyasztók valamilyen védelmét?
- Tizenegy más-más szaktárcához kapcsolódó állami szervezet foglalkozik ilyen-olyan formában a fogyasztók érdekeinek védelmével. Ez nem uniós norma, nem lemásolt szervezeti felépítés, Magyarországon így alakult. A jelenlegi felállással viszont nincs szégyenkeznivalónk az unióban. A fogyasztóvédelmi hatóságok között ugyanis meglehetősen gyors az információáramlás és szoros az együttműködés. Ezek a szervezetek jól működnek, aminek bizonyítéka, hogy az uniós termékriasztási rendszerben rendre az elsők vagyunk, vagyis gyorsan ki tudjuk szűrni a harmadik országból vagy akár az unióból érkező veszélyes termékeket.
- A kereskedők gyakran panaszkodnak, hogy a különböző ellenőrök egymásnak adják a kilincset. A munkaszervezésben nem lenne hatékonyabb egy fogyasztóvédelmi csúcsszervezetet létrehozni?
- Nem feltétlenül növeli a hatékonyságot a szervezeti felépítés centralizációja, de valóban sokan, sokféleképpen gondolják. Én nem felülről, hanem alulról közelítem meg a kérdést. A fontos az, hogy a fogyasztót megvédjük, mert van mitől megvédeni.
- De ez politika is, amit jól mutat, hogy a kormányfő napirenden tartja a fogyasztóvédelem problematikáját.
- A hatáskörök világosak, érthetők. Az élelmiszer-biztonság az élelmiszer-ellenőrző társhatóságok feladatköre, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségé többek között a nem élelmiszertermékekkel összefüggő termékbiztonsági vizsgálatok lefolytatása, a veszélyes termékek kitiltása a hazai piacról, de hozzánk tartozik a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme is, ami részben a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok ellenőrzésére, részben a nyugtaadási fegyelem betartatására, nem utolsósorban pedig a fogyasztók megkárosításának szankcionálására vonatkozik. De ide értendő a reklámok és marketingajánlatok figyelése, a szolgáltatások ellenőrzése, ezen belül például a közüzemi számláknál felmerülő problémák kivizsgálása. Természetesen egyes területeken e fogalmak tágak, csak a vizsgálatok mutatnak átjárhatóságot.
- Mennyivel nő a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság költségvetése?
- Erre az esztendőre rendben van a költségvetésünk, a szervezeti bővüléssel nem várható költségnövekedés, a 2008-as pénzekről pedig most döntenek. Az új munkatársak fizetésével nyilvánvalóan növekszik a költségvetés.
- Mennyire rugalmas a keret? Ha a programon felül kell valamit megvizsgálni, jut rá pénz?
- Az esetleges pótlólagos feladatok elvégzése érdekében mód van a pénzösszegek átcsoportosítására, ha pedig olyan előre nem tervezett vizsgálatokat kell elvégeznünk, mint például hogy van-e a magyar kereskedelemben gyúlékony pizsama vagy mérgező gyermekjáték - ahogy az utóbbi hetekben ez felmerült -, elrendelem az ellenőrzést, aminek során az ellenőrök a rendes programon felül teljesítik a feladatot, a laboratórium pedig a folyamatban lévő elemzések mellett elvégzi a szükséges vizsgálatokat.
- Mennyiben érinti önöket a parlament fogyasztóvédelmi eseti bizottságának működése? Mint mondta, éppen az ülésről igyekezett az interjúra.
- A kormány május 23-án elfogadta fogyasztóvédelmi programját, amely első körben egy hároméves cselekvési tervet tartalmaz. Az eseti bizottság közben felállt és elkezdett működni: a parlamentnek tesz jelentést, segítve a fogyasztóvédelmi programot. A kormány fogyasztóvédelmi programja egyébként három erős lábon áll. Az egyik a fogyasztó tudatosságra nevelése, azaz a jogaik megismertetése. Ehhez kapcsolódik a civil szervezetek erősítése, ugyanis a későbbiekben jelentős terhet vehetnek le az államról azzal, hogy a tájékoztatási feladatokat - legalábbis részben - átvállalják. Ezenkívül fontos feladat az állami hatóság erősítése, az ellenőrzések fokozása, aminek egyik fontos eleme éppen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság létrehozása és fejlesztése.
- A közvélemény az utóbbi időben úgy érzékeli, hogy fokozott veszélyt jelent számára a rossz vagy veszélyes termékek kereskedelembe kerülése: jó példa erre a dioxinos guargumi...
- Azt már a beszélgetésünk elején elmondtam, hogy az ellenőrző hatóságok feladatköre nyilvános, világos és jól körülhatárolható, úgyhogy én most nem tévednék az élelmiszer-biztonság területére, de értem a kérdését. Azt tapasztaljuk, hogy a kifogások száma nem csökken, a súlyosságuk viszont igen. Vagyis látok némi javulást, főleg a szolgáltatási területen. A közvélemény rossz közérzetében pedig közrejátszik a média is, hiszen érzékelhetően a jó hír nem hír. Néhány napja arra kért a Miniszterelnöki Hivatal, számoljak be arról, hogy a világban riadalmat okozott mérgező termékek jelen vannak-e a magyar kereskedelemben. A vizsgálataink megállapították, hogy itthon nem kerültek forgalomba azok a termékek, amelyektől a világsajtó visszhangzott, de erről csupán alig egy-két médium számolt be.
- A bírságokról viszont általában részletesen beszámol a sajtó. Ezen a téren lesz valamilyen változás?
- Az új szervezet a kormány fogyasztóvédelmi politikáját követve egységes bírságpolitikát alakít ki, amelyben az érdemi változás a bírságok szigorodása és számuk növekedése lesz. Eddig ugyanis a különböző régiókban eltérően bírságoltak a területi hatóságok: más tarifával számoltak az ország keleti felében, mint a nyugatiban. Egységes lesz a valamennyi régióban létrehozandó hatósági és jogi osztály, illetve szeretnénk, ha mindenhol létrejönne egy ellenőrzési koordinációs osztály is. A cél, hogy a létszámbővüléssel jobban körbejárhassuk az ügyeket, egy-egy területen több ellenőrzést és több vizsgálatot végezzünk. Az egymillió forint feletti bírságoknál nyilvánosságra hozzuk a cégek nevét, ugyanezt tesszük majd a visszaesőknél, még akkor is, ha a bírságuk nem éri el az egymillió forintot. Én szeretném, ha erre a készülő listára azok is felkerülnének majd, akiket nem lehet súlyos büntetésekkel sújtani, de kirívóan megkárosítják a fogyasztókat. Szigorítanánk a nyugta- vagy számlaadást elmulasztó cégek bírságolását és fokoznánk az utóellenőrzéseket, amivel látványosan csökkenthetők a jogsértések.
- Hány vizsgálatra készülnek idén?
- Tavaly 43 ezer vizsgálatot végeztünk, és azt gondolom, hogy ezt a számot idén is tartjuk, bár az első félévben már kétezerrel meghaladtuk az előző félévi számot. Hogy jövőre hogyan alakul a vizsgálatok száma, az a létszámbővítéstől és a meglévő kapacitásoktól függ, de nyilvánvalóan darabszámra is jelentősen növekszik majd a vizsgálatok száma.
