Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Néhány hét telt el július 1-jei kinevezése óta. Azóta sikerült már összeállítania stábját?
– Vezető munkatársaimat sikerült kiválasztani, a vezérigazgató-helyettesi posztokat betöltöttük, a főosztály-, osztály-, iroda- vagy divízióvezetőket is jórészt kiválasztottuk. Két területen keresünk még kollégákat, a tárgyalások e téren is folynak.
– Az első pillanattól tudvalévő volt, hogy a megbízatása 2008 márciusáig tart. Miért vállalkozott erre a feladatra, amikor néhány hónap alatt nem lehet jelentős eredményeket felmutatni?
– Van olyan mentalitású ember, aki kilenc hónap alatt nem tesz semmit, mondván, hogy ennyi idő kevés. Én nem ilyennek születtem, nem ilyen habitusú vagyok, háromnegyed év alatt szeretnék valamit felmutatni, illetve elindítani. Húsz éve dolgozom a vasútnál, és az elmúlt években sokat dolgoztam nemzetközi projektekben is; láttam, hogy működnek a különböző vasúttársaságok a világban. Tisztában vagyok az uniós szabályozással is, az Európai Unió egyik munkacsoportjában Magyarország képviselője voltam vasúti kérdésekben. Mindezek alapján döntöttem úgy, amikor ezt a felkérést kaptam, hogy kilenc hónap alatt – mindezen információ birtokában – igyekszem majd az önálló személyszállító vállalatot jó irányba elindítani. Azzal persze mindenki tisztában van, hogy egy ekkora „tankert” nem könnyű megmozdítani.
– Melyek azok a programok, amelyeket a következő hónapokban szeretne startoltatni?
– Nekünk az utas a legfontosabb. A komfortérzetüket kell növelni. Vannak olyan területek, amelyekre nincs ráhatásunk – például a vonat mennyi idő alatt érjen el Győrből Budapestre –, de abba bele tudunk szólni, hogy az utasnak ne kelljen hosszú ideig sorba állnia a pénztárnál. A jegyvásárlásnál szeretnénk az utasoknak választási lehetőségeket felkínálni. Dolgozunk az internetes jegyvásárlási lehetőség bevezetésén: az utas ennek során a világhálón lefoglalhatja menet- és helyjegyét, amelynek árát a bankján keresztül kiegyenlítheti, majd pedig kap egy kódszámot, s ezt kell bebillentyűznie a pályaudvarokon elhelyezett terminálokon. Ennek „fejében” kapja meg jegyét. Ezzel jelentősen csökkenteni lehet a sorban állást.
– Mindezt mikor szeretnék megvalósítani?
– Kísérleti jelleggel még ez év végén bevezetjük a budapesti pályaudvarokon és a nagyobb vidéki városok állomásain.
– Az ehhez szükséges forrás rendelkezésükre áll?
– Ezt a tevékenységet egy külső félre bíznánk, akinek rendelkezésre állási díjat fizetnénk. Nekünk csak az állomásokon elhelyezendő készülékek beruházási költségét kellene állnunk, s miután a piacon ilyen berendezések nagy számban állnak rendelkezésre, válogathatunk, leszoríthatjuk az árat. Idővel a mobiltelefonos jegyértékesítés bevezetését is tervezzük, ezzel főleg az ifjúságot akarjuk megcélozni. Mi ugyan azt szeretjük, ha az utas a menetjegyét az indulás előtt váltja meg, de itt még arra is lehetőség lesz, hogy a felszállást követően – egy bizonyos türelmi időn belül – tegye meg ezt. Szintén az utas érdekében vezettük be az egykapus ügyintézést, vagyis akkor is eljárunk ügyében, ha nem ránk, hanem a MÁV-ra tartozik a problémája. Szeretnénk továbbá előrébb lépni a mozgáskorlátozottak utazási igényeinek kielégítésében, s az utasok jobb kiszolgálása érdekében változtatni kívánunk a kocsik takarítási gyakorlatán is. Mindezeken túl azon utasaink számára is biztosítani szeretnénk a díjfizetés lehetőségét, akik valamilyen okból – mert például az adott területen az állomáson nincs jegyértékesítés – nem jutottak menetjegyhez; őket a szükséges technikával „felszerelt” kalauzok szolgálják majd ki.
– Hogyan folytatódik a bliccelőkkel való küzdelem?
– A Nyugati pályaudvar után most a Déli és Keleti pályaudvaron akarunk peronzárakat telepíteni. Angliában például a teljes peronzár 50 százalékos bevételnövekedést hozott. Mi nem számítunk ekkora növekedésre, már csak azért sem, mert nálunk nem olyan mértékű a jegy nélkül utazók aránya. De ezáltal is bővülhetnek a MÁV-Start forrásai, így bővíthetjük szolgáltatásainkat.
– Készül-e a MÁV-Start arculatváltásra, hogy megkülönböztesse magát az anyacégtől?
– Ahhoz, hogy az utasok megkedveljék a MÁV-Start Zrt.-t, az is kell, hogy másként kommunikáljunk velük. A közelmúltban hallottam egy külföldi magántársaságnál, hogy az ötvenszázalékos utasszám-növekedésükben jelentős szerepet játszott az ügyfelekkel való kapcsolattartásuk. Ők sokkal komolyabban veszik az utast, mint az állami nagyvállalat alkalmazottjai. Ezt mi is el szeretnénk érni. Az arculat is változik: a MÁV-csoport részben egységes megjelenéssel kíván a külvilág felé fordulni, de mindegyik vállalatnak lesz saját arculata is.
– Milyen a társaság likviditása, lehet-e nullszaldós a társaság tevékenysége?
– Adósságot nem hoztunk át a MÁV Zrt.-től, tehát a MÁV-Start egy nullszaldósan induló vállalkozás. Működésünk másfél hónapja alatt jól gazdálkodtunk, az első havi bérfizetést saját bevételeinkből fedeztük. Nem vettünk fel hitelt, holott erre lehetőségünk lenne, hisz még megalakulásunk előtt pályázat alapján kiválasztottuk azokat a bankokat, amelyek forgóeszköz-finanszírozást biztosítanának számunkra. A nyereségességre vonatkozó kérdése kapcsán pedig azt kell megjegyeznem, hogy költségeink háromnegyedére nincs ráhatásunk, így például a MÁV Zrt.-nek a pályahasználatért évente fizetendő 75 milliárd forintra vagy a vontatásért fizetendő 55 milliárd forintra. Ezt csak csoportszinten lehet rendezni, így aztán a MÁV-csoport egy olyan programot hirdetett meg, amelynek alapján a csoportot – egy konstans állami támogatás mellett – három éven belül, vagyis 2010-re nullszaldó körüli helyzetbe kívánja hozni. Ez azt jelenti, hogy mindegyik üzletágnak – az infrastruktúrának, a gépészetnek és a MÁV-Startnak is – meg kell vizsgálnia, miként tudja növelni bevételeit s csökkenteni kiadásait. Szerintem vannak még tartalékok a rendszerben.
