Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vasúti áruszállítás privatizációja, illetve a személyszállítás önálló társaságba szervezése egy sorozat állomásainak tekinthetők a Magyar Államvasutak életében, amelynek végén a MÁV Zrt. egy holdingszervezet vezető cégévé válik. Miközben megszüntetik az egykori mamutvállalatot, helyébe több, piaci alapon működő (s jó esetben piacképes) céget hoznak létre. A vasúti áruszállítást végző MÁV Cargo 2006. januári megalakításával és a személyszállítási tevékenység idén júliusi önállóvá válásával –
vagyis a MÁV Start megalakulásával – kezdte meg végső formájának kialakítását a MÁV-csoport. A mostani elképzelések szerint a pályavasút (vagyis az infrastruktúra fenntartása és üzemeltetése) hosszú távon is állami tulajdonban marad. A MÁV Start viszont vélhetően a Cargo sorsára jut – legalábbis a közlekedési tárca szándékai szerint idővel szóba jöhet a privatizációja.
Erre azonban egy ideig még várni kell, részben azért, mert előbb „helyzetbe” kell kerülnie a cégnek, azaz meg kell erősödnie a piacon. Az valószínűnek tűnik, hogy nem a következő három évben valósulhat meg a privatizáció. A MÁV vezetése ugyanis azzal számol, hogy a cégcsoport – beleértve a MÁV Start Zrt.-t, valamint a pályavasutat és a vontatást-gépészetet – legkorábban 2010-re lesz üzemi szinten nullszaldós.
Ez azonban nem zárja ki, hogy a következő években tovább változzék a csoport struktúrája. A Cargo és a Start mintájára például önálló cégbe szervezhetik a 700-800 mozdonynyal rendelkező vontatást, ezt követően egy már önálló – s a jövőben akár szintén privatizálható – cégtől bérelhetnék a vontató járműveket a vasúttársaságok. Erről azonban még nem született döntés. Ma még az sem tudható, hogy mi lesz a sorsa a több tucat kisebb MÁV-leányvállalatnak. Szakemberek elképzelhetőnek tartják egy részüknek az értékesítését, de például a MÁV Ingatlankezelő Kft. vagy a MÁV Vagyonkezelő Zrt. minden bizonnyal továbbra is a csoporton belül marad.
