Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha a MÁV Cargo privatizációs pályázati kiírásában az szerepelt, hogy a második körbe legfeljebb öt cég jut tovább, az igazgatóság azonban – az értékelőbizottság előterjesztésében foglaltak alapján – ezt az első forduló lezárásakor hétre emelte. A vasúttársaság vezetése a pályázat kiírásakor nem számított ilyen nagy fokú érdeklődésre, így reálisnak tűnt a továbbjutók számára vonatkozó kitétel – mondta lapunknak a vezérigazgató. Heinczinger István megerősítette: a pályázat kiírójának lehetősége van a lista időközbeni bővítésére, az eljárás nem rendhagyó és teljesen szabályos. Azért is emelték fel a második körbe jutottak számát, mert az értékelés során kiderült, hogy nagyon szoros a verseny a pályázók között, az értékelési szempontok alapján a negyedik és a hetedik helyezett között például alig volt különbség, ugyanakkor a 7. helyezett után már lényeges pontkülönbség alakult ki. A döntés mellett szólt az is, hogy a szereplők között nagyobb lesz a verseny, s ezáltal magasabb lehet az az összeg, amit a Cargóért ajánlanak.
A vezérigazgató fontosnak tartotta kiemelni: az első fordulóban az ár „csupán” 50 százalékot képviselt az értékelés alapján kialakult rangsorban. A pályázat során a szakmai szempontokra – fontosságuknak megfelelően – hasonlóan nagy súlyt helyeztek: az első körben megnézték, hogy milyen stratégiát akar követni a pályázó. Hároméves üzleti tervet kértek a jelentkezőktől, amelyből kiderül, hogy milyen növekedést ütemeznek elő. A beruházási vállalásokról ötéves tervet kellett mellékelni, továbbá részletezni kellett a munkahelyi garanciákra vonatkozó vállalást. Ez utóbbira nézve az érdekképviseletek véleményét is kikérték.
Heinczinger nem zárja ki, hogy egyes, a második körbe nem jutott cégek – például a Deutsche Bahn, amely szakmai körben nagy meglepetést okozott szolid ajánlatával – visszatérnek a pályázók közé, hisz erre a kiírás lehetőséget biztosít. Az első körben alulmaradt cégek ugyanis bármely konzorciumhoz csatlakozhatnak, de konzorciumvezetők nem lehetnek. Ezt a lehetőséget azért biztosították a pályázatban részt vevők számára, mert – várakozásuk szerint – az így kialakuló érdekrendszer kedvezően befolyásolja a kötelező érvényű ajánlatokat, végső soron a megajánlott vételi árat. Az a most kiesett cég ugyanis, amelyik nagyon szeretné megvásárolni a Cargót, egy konzorciumhoz csatlakozva „felnyomhatja” az árat, ami a MÁV bevételét gyarapítja. Amennyiben ez a lehetőség nem állna fenn, az első körben vesztes a későbbiekben a nyertestől vehetné meg a céget, de akkor a magasabb összeg értelemszerűen már nem a vasúttársaságot illetné.
