Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előző években átlagosan ötmillió vágónyúl került ki a hazai telepekről, ezeket három vágóhídon dolgozták fel. Míg 2003–2006 között 7-9 milliárd forint között volt a nyúlágazat termelési értéke, idén legfeljebb hatmilliárd forint lesz. A nyúlágazat termelés-visszaesésének oka, hogy a termelői árak az önköltség körül alakulnak, nagyrészt az egy éve folyamatosan emelkedő takarmányárak miatt. A magyar nyúlhús zöme külföldre kerül – az export volumene 5-6 ezer tonna –, a legfőbb piacok Olaszország, Franciaország, Németország és Svájc. A nemzetközi kereslet ingadozó, a nyári hónapokban általában visszaesik. Az értékesítők helyzetét idén nehezíti a tavasszal Németországban kirobbant nyúlpiaci botrány is. Egy állatvédő szervezet azt állította, hogy a tenyésztők nem tartják be az állatjóléti előírásokat, és a tenyésztésben tartott állatok méltatlan körülmények között nevelődnek. Ennek következtében az értékesítési láncok felfüggesztették a nyúlhús árusítását. Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan ősszel újra emelkedik a kereslet, illetve a remények szerint addigra újra beindul a német piac. A nemzetközi piacon jelen lévő más exportőr országokkal viszont továbbra is számolni kell, leginkább a mediterrán országok és az argentin, valamint a kínai fagyasztott termékek jelentenek konkurenciát – mondja Perjési László, a Nyúl Terméktanács ügyvezetője.
A hazai nyúlhús feldolgozásával jelenleg két cég foglalkozik: a magyar tulajdonban lévő Környei Rabbit Line Kft. és az olasz tulajdonú Bácska Agráripari Zrt. – mivel áprilisban leégett a svájci tulajdonú Olívia Kft. vágóhídja. A feldolgozás 40-45 százalékát a Bácska, 15-20 százalékát a Rabbit Line végzi, a fennmaradó rész az Olíviáé, amely vágóhídjának újjáépítéséig bérben vágatja állatait a környei céggel. A vágást különböző szintű feldolgozási folyamatok követik, az igényeknek megfelelően egészben, darabolva, hűtve vagy fagyasztva értékesítik az árut. A hazai nyúlhúsfogyasztás bár növekszik, még mindig alacsony szintű: a termelésnek mindössze 4-5 százalékát teszi ki. Ennek oka Perjési László szerint a magas árak mellett a nyúlhússal szembeni fogyasztói idegenkedés.
