Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelek után immár a kötvénykibocsátásoknál is őrült árazási verseny kezdődött az önkormányzatokat finanszírozó pénzintézetek között. Miközben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a pénzintézetek folyamatos jelzései ellenére sem hajlandó változtatni a sokak szerint képtelen közbeszerzési szabályzaton (amelyben például a folyószámla- szolgáltatást és a folyószámlahitel-szolgáltatást külön kell tendereztetni), az önkormányzatok a jelek szerint rájöttek arra is, hogy kellő odafigyeléssel a kötvénypiacon is jelentősen mérsékelhetik a kamatfelárat.
A kötvénykibocsátás egyre népszerűbb az önkormányzatoknál. Kerekes Roland, a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának helyettes vezetője szerint mind több önkormányzatnak lesz fontos a strukturált finanszírozás, amit a közbeszerzési törvény alá tartozó hitelmegoldásokkal képtelenség megvalósítani, ellenben a tendermentesen kiírható kötvénykibocsátás jó választásnak bizonyul, ezt követően a település és a pénzintézet közösen tervezheti a jövőt. A helyzet azt követően, hogy mind többen felfedezték a piacot, sokat romlott, ám még így is átlagosan 3-5-ször magasabb átlagmarzs érhető el egy kötvényen, mint egy közbeszerzési tender utáni hitel esetében – állítja Németh László, a K&H Bank EU és önkormányzati üzletágának igazgatója. Ezt az árazási helyzetet árnyalja, hogy egyes kiemelt ügyfelek (nagyvárosok, megyei önkormányzatok) esetében a bankközi kamatlábnál maximum 5–15 bázisponttal magasabban eladható hitelekkel szemben a bankoknak 30–70 bázispontos kamatfelárral kell számolniuk egy-egy kötvénykibocsátásnál. Ezért az árért pedig ma már nagyon meg kell dolgozni.
A települések döntő része többdevizás (multicurrency) finanszírozást kér. Az árfolyammozgás esetén kedvezőbbé vált devizára azonban a kötvényt (a hitellel ellentétben) nem lehet átváltani: a bankoknak a korábbi kötvényt vissza kell vásárolniuk és helyette összegében megegyező új kötvényt kell kibocsátaniuk – immár az új devizanemben. Ezek a feltételek olyan szintű többletfeladatokat kényszerítenek a pénzintézetekre, hogy kijelenthető: hamarosan megálljt kell parancsolni a piaci anomáliáknak – vélekedik Mosnier Zsuzsanna, a Dexia Kommunalkredit Bank magyar leánycégének vezetője.
Sokan vélik úgy, hogy a bankok észre térésének első bizonyítéka, hogy a múlt héten záródó pályázaton nem akadt olyan hitelintézet, amelyik teljesítette volna a törökbálinti önkormányzat elvárását, amely szerint a település nemcsak hogy moratóriumot kért a törlesztésre, de annak kétéves időtartama alatt azt is elvárta volna, hogy a bank ne számítson fel kamatot a kinnlevőségre. Más piaci szereplők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy mind a hiteloldalon, mind a kötvények területén új és új szereplők jelennek meg „attraktív” ajánlatokkal, így viszont nehéz lesz egységfrontba tömörülni. De ha így is lenne – osztják meg félelmeiket lapunkkal a szakemberek –, szinte bizonyos, hogy az az érv, hogy a kockázati szint alá nem szabad menni az árazással, nem hatná meg a Gazdasági Versenyhivatal banki ügyeket furcsa szemüvegen keresztül vizsgáló ítészeit.
Pedig a kockázatokat nem csak a bank oldaláról kellene vizsgálni. Egyes vélemények szerint a Magyar Fejlesztési Bank dobott követ a tóba akkor, amikor 20 éves futamidőre hirdette meg önkormányzati hiteleit – mára már a legkisebb település számára is természetes, hogy hitel- vagy kötvényprogramját minimum 20 éves finanszírozással hirdeti meg. A 2–5 éves moratórium ugyanakkor az önkormányzat számára biztosítja, hogy a mostani ciklusban csak a pénz elköltésére legyen gondjuk, a visszafizetés nem a mostani önkormányzatot terheli. Egyes nézetek szerint 3-5 éven belül komoly önkormányzati csődökre lehet számítani.
