Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Posta Zrt. a következő években átlagosan 14-15 milliárd forintot fordít arra, hogy felkészüljön a posta teljes liberalizációjára, az összeg ütemezését most készítik elő – mondta lapunknak Szivi László, a társaság vezérigazgató-helyettese. Ennek keretében például korszerűsítik a cég budaörsi logisztikai központját, várhatóan már a jövő év elején növelik a meglévő gépsorok kapacitását.
Napirenden van a logisztikai hálózat, a szállító rendszer hatékonyságának javítása is, a kézbesítés pedig informatikai támogatást kap, így lehetőség nyílik arra, hogy a feladó visszaigazolást kapjon küldeménye célba érkezéséről. Ez utóbbi már a versenyképesség növelését célzó új szolgáltatások közé tartozik, csakúgy mint az, hogy egyes postákon – főleg a nagyvárosokban – ügyfélhívó rendszerrel felszerelt tereket alakítanak ki. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy Magyarországon 2010. december vége és 2012. december 31. között pontosan mikor köszönt be a postai szolgáltatások teljes liberalizációja, ennek eldöntése – a piac egészének vizsgálata alapján – a kormány felelősségi körébe tartozik. Az egyes országok piacnyitásának időpontjában szerepe lesz annak is, hogy mikorra tudják megoldani az egyetemes szolgáltatások finanszírozását. Ma ezt az úgynevezett fenntartott szolgáltatásokból állják; az új megoldásra született uniós elképzelések közül Magyarországon már volt kísérlet arra, hogy egy kompenzációs alapból állják e költségeket, de ez a befizetők passzivitása miatt nem működött. Szivi László elképzelhetőnek tartja az egyetemes szolgáltatás fogalmának újradefiniálását is; jelenleg ennek keretében a postának garantálnia kell a minimális szolgáltatásokat, mint például a postai küldemények (levelek és csomagok) heti ötszöri kézbesítését és a levelesládák tartalmának begyűjtését. (Azt is pontosan meg kellene határozni, hogy ez mekkora költségterhet jelent a postának.) A vezérigazgató-helyettes úgy véli, az egyetemes szolgáltatásokat nem a fenntartottakból kellene finanszírozni, de nem is a mai uniós elképzelések szerint, a forrás ugyanis a hatékonyság növelésével is előteremthető.
