Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vasárnap életbe lépett az Alkotmánybíróság előtt februárban elvérzett elvárt adót pótló törvény. Az elvárt adóból anno 60 milliárd forint éves többletbevételt remélt az állam, az azt pótló szigorúbb ellenőrzés, illetve az ellenőrzéssel való fenyegetettség miatti magasabb adófizetési kedv évi 10–15 milliárd forinttal növelheti a kincstári bevételeket évente. Az adóhivatal adatai szerint a Magyarországon működő 315 ezer társas vállalkozásból 118 ezer cég veszteséges és további 18 ezer nullszaldós, vagyis ennyi cég nem fizeti a 16 százalékos nyereségadót. Az egyéni vállalkozók esetében még rosszabb az arány, hiszen a 321 ezer magánszemélyből 210 ezren veszteségesek.
A mostani szabályozás szerint azon cégek, illetve egyéni vállalkozók, amelyek papíron kimutatott nyeresége nem éri el az árbevételük két százalékát, választhatnak: vagy befizetik az adót az árbevétel két százaléka után, vagy kitöltenek egy kérdőívet, amelynek alapján az adóhivatal eldönti, hogy szükséges-e helyszíni ellenőrzés. Bár az adótörvény tegnap lépett hatályba, az első alkalmazása az idei évre vonatkozó társasági adó és személyi jövedelemadó bevallásakor lesz aktuális, vagyis első ízben jövő tavasszal bajlódhatnak a könyvelők az elvárt jövedelemmel.
