Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azzal, hogy a korábban tervezett 2009 helyett Magyarországnak várhatóan csak 2013 januárjában kell megnyitnia teljes egészében a postai piacát, öt évet kapott a Magyar Posta Zrt. arra, hogy versenyképes gazdasági társasággá alakuljon – mondta Barsiné Pataky Etelka európai néppárti képviselő az ügyben tartott sajtótájékoztatón. Gurmai Zita, európai szocialista képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy az ezt megalapozó jogszabály elfogadásáig pontosan meg kell határozni a postai monopolterületeket, amire a képviselő lát esélyt. A 2013-as dátum kitolását a Magyar Posta lobbierejének és a magyar képviselők összefogásának köszönhetik az unióhoz most csatlakozott országok.
Barsiné szerint a posta megerősödéséhez egyebek között arra van szükség, hogy a kormányzat megfelelő forrásokhoz juttassa a céget, például azáltal, hogy ne vonja el a nyereséget. Szűcs Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese érdeklődésünkre elmondta: a társaság 5,4 milliárd forint adózás előtti nyereséggel zárta a 2006-os évet, ami 1,7 milliárddal több a tervezettnél. A cég 3 milliárd forint osztalékot fizetett be az államkasszába. A posta és a tulajdonos ÁPV közötti megállapodás alapján a társaság megtarthatja a tervezetten felüli nyereségét, amit bér- és egyéb fejlesztésre fordít. A posta éves szinten 15-16 milliárdot költ fejlesztésre, de ezt a későbbiekben növelni kell, s ennek forrásait is keresi a cég. Szűcs Ildikó hangsúlyozta: nem ellenzi a postai liberalizációt, de azt fokozatosan és ellenőrzötten kell megvalósítani, s meg kell akadályozni, hogy egyes cégek „kimazsolázzák” a tevékenységeket, főleg a fővárosban. (A posta árbevételének ma már kétharmada a versenypiacról származik.)
Szűcs Ildikó szerint a liberalizáció kapcsán piacvesztéssel is számolni kell, Angliában például az elmúlt fél év alatt ötödével csökkent a posta levélforgalma. A liberalizáció foglalkoztatási problémákat is felvet.
