Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tervek szerint alakult tavaly a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. gazdálkodása – mondta Tóth Norbert, a társaság vezérigazgató-helyettese. A fejlesztések miatt számottevően nőtt a cég mérlegfőösszege, a beruházások, az eszközfinanszírozás és a forgótőke-szükséglet miatt 63 milliárd forintról 69 milliárdra nőtt a hitelállomány is. A hosszú lejáratú hitelek összege ugyan 49 milliárdról 44 milliárdra csökkent, de eközben 10 milliárdról 18,6 milliárdra gyarapodott a rövid lejáratúaké, s a pénzügyi lízing összege is csaknem megduplázódott, 3,5 milliárd után 6,5 milliárd forint lett. A BKV 2006-os, 96,9 milliárd forintos támogatásainak összege is majd kétszerese annak, amennyiben a cég 2005-ben részesült. A fővárosi önkormányzat a 2005-ös 31 milliárd után 44 milliárdot juttatott a vállalatnak (ebből mintegy 6,7 milliárdot a 4-es metróra fordítottak), a Magyar Államkincstár pedig 5,5 milliárdról 20,6 milliárdra emelte a metróberuházással kapcsolatos támogatását. A fejlesztési támogatás összege 37 milliárdról 64,8 milliárdra gyarapodott, míg az üzemeltetési támogatás, vagyis az állami normatíva 11,9-ről 32 milliárdra nőtt.
A BKV bevételei másfél milliárddal, 63,9 milliárd forintra gyarapodtak, ebből például a menetdíjbevétel a 2005-ös 38,8 milliárd után 42,7 milliárdra nőtt, ráadásul úgy, hogy eközben mintegy 1 milliárddal csökkent a fogyasztói árkiegészítés. A növekedés Tóth szerint annak a kormányzati intézkedésnek az eredménye, hogy a munkaadók adómentesen vásárolhattak bérleteket alkalmazottaiknak. A BKV üzemi vesztesége a 2005-ös 20,6 milliárd után 2006-ra 8,5 milliárdra mérséklődött. Mérleg szerinti vesztesége megfeleződött, vagyis a 2005-ös 22,4 milliárdos veszteség 2006-ban 11 milliárdos negatívumra csökkent. Ezt részben a bevétel növekedésével és az állami normatív támogatás összegének jelentős emelkedésével indokolta a vezérigazgató-helyettes. Idén a mérleg szerinti veszteség növekedésére számít a cég, ennek mértéke 14-15 milliárd lehet, viszont 2008-ra üzemi szinten nullszaldóval számolnak.
A vezérigazgató-helyettes beszámolt arról is, hogy a cég tavaly saját és állami forrásból 74 milliárdot fordított beruházásokra, ennek legnagyobb részét a Combino villamosok beszerzése vitte el (23,5 milliárd). A második tétel a kelet–nyugati metróvonal felújítása volt, ez 10,3 milliárdot tett ki. Ez a két projekt folytatódik és egyéb fejlesztésekben is gondolkodnak. A korábbi tervekhez képest részben új konstrukcióban oldanák meg az elektronikus díjfizetést. A régi tervek szerint ez 60 milliárd forintot tett volna ki, ebből 20 milliárd lett volna a beruházás és további 40 milliárd a rendszer tízéves üzemeltetése.
Az új elképzelés szerint az üzemeltetést a cég maga oldja meg. A közbeszerzési pályázatot várhatóan az év végén írják ki és 2008-ban indulna a tesztüzem.
