A hazai kis- és középvállalkozások ismerik a vállalati hitelkártyák nyújtotta lehetőségeket, de csak 24 százalékuk használ ilyen plasztikot az üzleti életben – hivatkozott egy nemzetközi felmérés hazánkra vonatkozó információira Zdenek Houser, a Mastercard Magyarországért, Horvátországért, Szlovéniáért felelős igazgatója. Az vállalkozások jelentős részét még mindig az információhiány tartja vissza attól, hogy az üzleti életben előforduló kiadásokat plasztik segítségével fizesse – mondta az igazgató.
Az elmúlt év során a hazai kkv-k közel 120 ezer finanszírozási szerződést kötöttek bankokkal, ám ezekből mindössze 17 ezer volt éven túli hitelszerződés. Az éven belüli hiteleken belül jelentős részarányt képviselnek a Széchenyi hitelkártyák, amelyekből jelenleg mintegy 75 ezer van forgalomban, rajtuk keresztül az elmúlt öt év során mintegy 360 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a bankok és a takarékszövetkezetek. Krisán László, a hitelkártyaprogramot kezelő Ka-Vosz Zrt. vezérigazgatója szerint a program talán már a közeljövőben kiegészülhet egy éven túli beruházási hitel konstrukcióval is.
Az adatokból látható, hogy a Széchenyi kártyák tulajdonosai továbbra is elsősorban készpénz formájában szeretik a hitelkártya által biztosított hitelkeretet használni: a plasztikokkal havonta megforgatott pénzmennyiség nagyjából 4,8 milliárd forintot tesz ki, ám ebből alig 300 millió forint a kereskedelmi elfogadóhelyeken történő vásárlás, a fennmaradó összeget atm-ekből és bankfiókokban készpénzként veszik fel az érintett vállalkozások. A résztvevők szerint a bankkártyahasználat elterjedéséhez a jelenlegi elfogadói hálózat bővítése is szükséges lenne – Zdenek Houser szerint Nyugat-Európában 1 millió lakosra 10 ezer pos-terminál jut átlagosan, Magyarországon a közel 10 millió polgárra alig több mint 30 ezer – bár tavaly számottevően megugrott a kihelyezett pos-terminálok nagyságrendje. Ezek eloszlása ugyanakkor továbbra is Budapest-centrikus, holott például a Széchenyi kártyák tulajdonosainak 80 százaléka vidéki vállalkozás.
