Román Gyula, a Debreceni Hús elnöke
Az exportőröknek az erős forint a halála, ezért a nemzeti fizetőeszköz gyengítése mindenképpen fontos lenne az elkövetkező időszakban – mondta lapunknak Román Gyula, a Debreceni Hús Zrt. elnöke. Másrészt akkor tudunk előrehaladni, ha a belső piacainkat védjük. Nemcsak a feketegazdaságtól, hanem attól is, hogy gyakorlatilag szemétnek minősülő terméket ne lehessen behozni, miközben tőlünk, hazai piaci szereplőktől azt várják el, hogy magas minőséget állítsunk elő – tette hozzá. A magyar élelmiszerkönyv sokkal szigorúbb annál, mint az indokolt lenne. Magyarországon például májas készítménybe 40 százalék májat kell beletenni, ugyanakkor Nyugat-Európában már csak 18 százalékot raknak. Ez a példa csak az élelmiszer előállítására vonatkozik, de lehetne sorolni a további eltéréseket, akár a környezetvédelem terén is, ugyanis van egy sor dolog, amelynek kapcsán Magyarország gyakorlatilag pápább a pápánál. A hatósági költségek, állat-egészségügyi díjak is nagyon magasak, pedig a mi vállainkra is olyan terheket kellene csak rakni, ami a konkurensekét nyomja. Az exportot lehetne ösztönözni: az eximhitel nagyon jó ötlet, csak ki kéne terjeszteni, most pedig éppen abbahagyják. Hasonló kamatot kell fizetni a forintra, mint amennyit az euró után. Ha az eximhiteles típusú konstrukciókat megtartanák, azt nagyon jónak tartanám.
Országos Kereskedelmi Szövetség
A januári adatok nem mutatnak egyértelmű fogyasztáscsökkenést, de növekedést sem – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ha meglesznek a februári adatok, már többet lehet tudni arról, milyen hatása volt a reálbércsökkenésnek a kiskereskedelemre. Idén kedvezett az enyhe tél a pénztárcáknak, ami kedvező hatással lehet az egész éves kiskereskedelemre, összességében azonban Vámos úgy véli, nem lesz könnyű év az idei. Úgy értékeli, a kormánynak a jövőben egészséges egyensúlyban kell tartania a belső fogyasztást és a gazdaság növekedését. A Bokros-csomag óta a fogyasztás rendre gyorsabban nőtt, mint a gazdaság, ami felborította az egyensúlyt, s ez is hozzájárult a mostani megszorító intézkedések bevezetéséhez. Vámos szerint 2008 után a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ne kelljen 7–10 éven belül újabb megszorításokat eszközölni, tehát nem feltétlenül járható út a belső kereslet mesterséges élénkítése.
Dávid Imre, az MKSZ elnöke
A magyar gazdaság számára most az euró bevezetése a legfontosabb cél, hiszen külkereskedelmi kapcsolataink elsősorban az Európai Unió tagországaival vannak – mondta lapunknak Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) elnöke. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ezt milyen árfolyamon történik. Bár az exportőröknek alapvetően az az érdekük, hogy a forint minél gyengébb legyen, az ország egésze szempontjából a reális árfolyamnak valahol 250-260 forint körül kell lennie. Ha a konvergenciaprogramban vállaltakat teljesíteni tudjuk, akkor Magyarország 2009–2010-ben megérkezhet az euró előszobájába, rá két évre, 2011–2012-ben pedig bevezethetjük a közös európai fizetőeszközt.
