Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Tavaly év közepén saját kezdeményezésére távozott a Magyar Telekomtól, amelynél korábban a vezetékes üzletág első embere volt. Miért ment el?
– Az elmúlt években képletesen mondva megráztam, átszerveztem az üzletágat, hogy megőrizzük versenyképességünket a 2003-ban kezdődött újabb versenyben. Az elmúlt év közepére bebizonyítottuk, hogy az életképes, energikus vezetékes üzletág sikerrel vette az akadályokat, én pedig úgy éreztem, nagyjából sikerült teljesítenem mindazt, amiért korábban elvállaltam a tisztséget. Eközben egy érdekes feladatot kaptam Isztambulban, a nem sokkal korábban privatizált török távközlési társaságnál, és a kihívás mérete és természete nagyon vonzott.
– Akkor miért jött vissza néhány hónap múlva, az elmúlt év végén?
– Bár a török távközlési cég komoly kihívást jelentett számomra, de a Magyar Telekom irányítása (talán mert itt a vezetékes üzletág mellett mobil, informatikai területek is vannak) még nagyobbakat, ráadásul ehhez a céghez erős érzelmi szálak is fűztek, így aztán szívesen jöttem vissza.
– Már az ön elmenetele előtt elkezdődött a montenegrói leányvállalatnál egy vizsgálat, amelyet aztán a Magyar Telekomra is kiterjesztettek, s még mindig tart. Mikor lehet végre vége?
– Valóban egy hosszú folyamatról van szó, de azzal, hogy a könyvvizsgáló jóvá tudta hagyni a 2005-ös könyveinket, a nehezén túljutottunk. A vizsgálat a montenegrói cégnél még folytatódik ugyan, de a Magyar Telekom szintjén a folyamatok, az eljárási gyakorlatok – amelyekben voltak hiányosságok – már rendben vannak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor ér véget a vizsgálat. Meg kell viszont jegyeznem, hogy a montenegrói eset kapcsán sok tapasztalatot szereztünk, tanultunk belőle és ettől erősebbek lettünk.
– Nem kis árat fizettek érte.
– Szerintem nem ilyen tragikus, ami történt. Sokkal komolyabb hatása van annak a piacra, ha egy menedzsmentnek például profitmódosításra vonatkozó bejelentést kell tennie, nekünk azonban nem kellett változtatnunk az előrejelzéseinken. Ez a legfontosabb, ez érdekli leginkább a befektetőket és a pénzügyi világot. Minden egyéb másodlagos.
– A tavalyi közgyűléseket befolyásolta ez a vizsgálat. Az idei áprilisi közgyűlés kimenetelét, illetve az osztalékfizetésről szóló döntést elodázhatja-e a vizsgálat?
– Szerintem nem. Üzletmenetünkben minden a meghatározott menetrend szerint zajlik. Semmi jelét nem látom annak, hogy a tavalyihoz hasonló szituáció következne be. Osztalékpolitikánkra azonban, annak szigorú szabályrendje miatt, nem térhetek ki.
– Volt-e hatása ennek a vizsgálatnak a Magyar Telekom üzleti kapcsolataira?
– Merészség lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem. Inkább az a kérdés, hogy mennyire. Szerintem nem kell túldramatizálni a helyzetet. Azért is mondhatom ezt, mert például a napokban egy road-show során csupán egy-két elemző kérdezett rá. Azt sem érzékelem, hogy a tulajdonos, a Deutsche Telekom politikája megváltozott volna irányunkban. Továbbra is stratégiánk részét képezik az akvizíciók, és ahogyan korábban is, most is jönnek hozzánk befektetési szakemberek, tanácsadók, bankárok. Részükről sem érzékelem azt, hogy a történtek negatív irányban befolyásolták volna a cég megítélését.
– Vannak már kiszemelt konkrét célpontjai az akvizíciójuknak vagy csak puhatolóznak a piacon?
– Vannak ilyenek, de ezekről többet nem árulhatok el, mert az befolyásolná a terjeszkedést.
– A közelmúltban az a hír járta, hogy a Deutsche Telekomot át akarják szervezni, illetve hogy jelentős létszámleépítést terveznek. Lesz ennek hatása a Magyar Telekomra?
– Nem szeretnék az anyavállalat nevében nyilatkozni, annyit azonban elmondhatok, hogy a még nem végleges terveikben – a költséghatékonyság miatt – a márkastruktúra egyszerűsítése szerepel, és ez a kezdeményezésük alapvetően a német piacra vonatkozik. Mi továbbra is azt a márkastruktúrát építenénk Magyarországon, ami már jól bevált, s amelynek bevezetésekor a Deutsche Telekom támogatott bennünket.
– És vannak-e a létszám leépítésére vonatkozó terveik?
– A tavalyi év rendkívül sikeres volt, mert több területen is jelentős fejlődésre voltunk képesek. A vezetékes-piacon például a nagyon komoly és szépszámú versenytárssal szemben is jól megálltuk a helyünket, de jól működött a mobilüzletág is. Sikeresek voltak akvizícióink, például megvásároltuk a KFKI-t. A tavalyi 9 százalékos árbevétel-növekedésünk meghatározó része például a rendszerintegrációs és informatikai tevékenységünkből származott. A lecke innentől kezdve az, hogy az említett területeken még hatékonyabban tudjunk működni. Ehhez pedig változásra van szükség, méghozzá olyanra, amelynek során csökkennek a költségek, miközben jelentősen javulnak az ügyfélkapcsolatok. Egyszer, 2003–2004-ben már sor került egy jelentős költségcsökkentő intézkedéssorozatra, ami nagyobb létszámleépítéssel járt. Ez azonban akkor a fűnyíróelv alapján történt, és bár akkor megfelelő lépésnek tűnt, nem járt együtt a struktúra egyszerűsítésével. A mostani tehát összetettebb folyamat lesz.
– Mindezt, vagyis a létszámcsökkentést is magában foglaló elképzelésüket még az idén meg akarják valósítani?
– Az idén keményen dolgozunk a cég későbbi működésével kapcsolatos komplex terv elkészítésén.
– Említette, hogy az informatikai szektorba történt befektetések jó döntéseknek bizonyultak. Ugyanilyen jónak tartja a T-Mobile-lal kapcsolatos döntést is, aminek következtében a korábbi önálló cégből egy üzletág lett a Magyar Telekomon belül, esetleg ön másként határozott volna?
– Teljesen egyetértek a T-Mobile-lal kapcsolatos döntéssel, hiszen a világ és az iparág is az integráció irányába mozog. De nemcsak a technológia terén tapasztalható konvergencia miatt, hanem pénzügyi szempontból is szerencsés lépés volt, rengeteg pénzt meg tudtunk spórolni ezzel. S mindeközben a T-Mobile nem omlott össze, sőt 2006 nem csupán a Magyar Telekomnak, de a T-Mobile-nak is a legsikeresebb éve volt, függetlenül attól, hogy nem önálló jogi személyként működött.
– Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az említett struktúraváltás során a cégcsoporthoz tartozó társaságok többsége – mint például a T-Online, a T-Kábel, az Emitel – a T-Mobile sorsára jut?
– A Magyar Telekom-csoportnak összességében mintegy ötven leányvállalata van. Mindegyik céget meg kell majd vizsgálni abból a szempontból, hogy az integráció milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna mind az adott cégre, mind a cégcsoportra nézve.
– Vegyük számba végül, hogy a távközlési piac különböző szegmensei milyen növekedési lehetőségeket hordoznak magukban.
– Azt már említettem, hogy a rendszerintegrációs piacnak jelentős jövője van. Némileg csökken ugyan a hagyományos vezetékes telefon előfizetőinek száma, de például tavaly, miközben nőtt a mobil-, gyarapodott a vezetékes-hangforgalom is. Tehát ennek az üzletágnak is van jövője. A széles sáv mint stratégiai célpontunk nem változott, tavaly 60 százalékkal nőtt a szélessávú-ügyfélbázisunk, és sok fantázia rejlik az olyan innovatív terméket bevezetésében, mint például az IPTV. A mobilpiacon pedig már ebben a hónapban gazdára talál a tízmilliomodik sim-kártya, de az a körülmény, hogy Magyarországon százszázalékos penetráció lesz, még nem jelenti azt, hogy ne lennének ezen a területen is további tartalékok. Egyes országokban a 150 százalékos penetrációra is van példa. Az előfizetői szám gyarapodásában rejlő lehetőségek mellett a nem hangalapú mobilkommunikáció tartalékaira is építhetünk. Tavaly például az összes mobilbevételek körülbelül 14 százaléka a nem hangalapú szolgáltatásokból származott. Két évvel korábban ez az érték még csak 10 százalék volt, ennek is 90 százaléka az sms-forgalomból származott, most pedig az említett 14 százaléknak csak a felét teszik ki az sms-ből befolyt pénzek. Egyre nagyobb szerep jut tehát a mobiltelefónia terén is az innovatív megoldásoknak – mint például a mobilfizetésnek –, a mobil-sávszélesség növelésének köszönhetően pedig további növekedés előtt áll ez a szegmens is. Összességében tehát azt mondhatom, mindhárom területben komoly fantáziát látok.
