Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH legújabb adatai szerint a tavalyi év végén csaknem 1,3 millió internet-előfizető volt Magyarországon azt követően, hogy számuk 2005-ben 200 ezerrel, tavaly pedig már több mint 300 ezerrel nőtt. Néhány szakértő szerint azonban ez a dinamika már aligha tartható, hiszen az átviteltechnológiák kapacitása kimerülőben van (nem lehet tehát újabb drasztikus sávszélesítésre számítani), s az árak sem igazán mérséklődhetnek. A statisztikák alapján egyébként az utóbbi években az előfizetők számánál is jobban nőtt az egy főre jutó kiadás, ami nem éppen az áresésre utal. Persze – hívják fel a figyelmet a szakértők – ebből erős túlzás lenne áremelkedésre következtetni. A szolgáltatások összetétele ugyanis folyamatosan változik, ráadásul a negyedéves számok félrevezetőek lehetnek, hiszen a belépés és a díjfizetés megkezdésének időpontja eltolódhat. Az ilyen módon végrehajtott hozzávetőleges számítások azonban azt jól mutatják, hogy a szolgáltatók az év vége felé jelentkeznek az igazán attraktív akciókkal. Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője lapunknak elmondta, bár nem ismerik pontosan a KSH metodikáját, de ők azt olvassák ki a számokból, hogy az ügyfelek egy jelentős része korszerűbb, de a réginél esetenként drágább szolgáltatásra váltott. Ők voltak azok, akik korábban modemet, illetve isdn-t használtak. Közben a szélessávú internet előfizetési díja az évek során egyértelműen (havi 8 ezerről 5-6 ezerre) csökkent.
Az ezen a piacon működő társaságok egyébként az előfizetők számának alakulásával kapcsolatban nem osztják az aggodalmakat. A Magyar Telekom – amely tavaly kiemelkedően magas, éves szinten 60 százalékos növekedést ért el a szélessávú (zömében adsl és kábel) csatlakozás terén – idén további növekedésre számít. A Vivendi képviselője pedig például az adsl-piacon legalább 30 százalékos bővülést vár 2007-re. Szathmári Géza, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója különösen optimista álláspontot képvisel, amikor azt állítja: hazánkban a szélessávú internet penetrációja jelenleg jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, de az elkövetkező években ezt a különbséget fokozatosan ledolgozzuk. A GTS-Datanet célja, hogy az év végére szélessávú-ügyfeleinek táborát 50 ezerre növelje.
Abban azonban, hogy a jelenleg használt, réz érpáron alapuló adsl technológiája a sávszélesség-bővítés határaihoz érkezett, a Magyar Telekom és a GTS-Datanet vezetője is egyetért. Szathmári ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenleg elérhető sávszélesség már elegendő egy átlagos háztartás triple play szolgáltatással való ellátásához (internetalapú televízió, szélessávú internetkapcsolat, telefon). A Invitel szakembere is hasonlóan vélekedik, aki szerint a jelenlegi technológiai adottságokat sem aknázzák ki a felhasználók, de azt is kiemelte, hogy áraik versenyképesek, s jelentős árcsökkentésre nem készülnek. A Magyar Telekom illetékese pedig azt fejtegette, hogy a vezetékes szélessávú technológia tovább fejlődik, és olyan új technológiák jelentek meg, melyek segítségével a jelenlegi sávszélességküszöbök jelentősen túlléphetők. Eszerint a verseny ez irányban folytatható, s emellett abban is küzdelem alakulhat ki, hogy a szélessávú internet díjáért minél több szolgáltatást vehessen igénybe a felhasználó. Szathmári kifejtette: a távközlési szolgáltatók közötti versenyt a közeljövőben egyre inkább a hozzáadott szolgáltatások megléte és minősége, valamint az ügyfelek igényeinek rugalmas kiszolgálása határozza meg. Az Invitel illetékese szerint a versenyt az fogja meghatározni, hogy ki milyen mögöttes tartalmakkal teszi szolgáltatását, és így az ügyfelek életét, egyre interaktívabbá.
