Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Mit gondol, mikor kerülhet tulajdonukba a Malév? Azt ugyanis természetesnek tartom, hogy egy vevőjelölt abban a reményben tárgyal, hogy ő szerzi meg a céget.
– Azt gondolom, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. január végéig kihirdeti a győztest. Persze reméljük, hogy mi leszünk a befutók, figyelembe véve, hogy ajánlatunk szakmai része nagyon komoly és nagyon jó.
– Még mielőtt ajánlatuk publikus részére rátérnénk, arra lennék kíváncsi, hogy miért akarja – szinte már megszállottként – megszerezni a Malévot?
– A magyar légitársaság privatizációja régóta húzódik, már több mint két éve érdeklődünk a iránta. Én azonban továbbra is eltökélt vagyok abban, hogy mielőbb lezáruljon ez a projekt. A legfontosabb, hogy a stratégia és az üzleti ötlet még él, s ez mindkét cég számára előnyöket hordoz. Természetesen tudjuk, hogy a Malév az elmúlt két évben gyengébb lett, vesztett súlyából, vagyonából, de még abban az állapotban van, hogy érdemes megvenni. A Malévnak és az államnak is érdeke, hogy a társaság mielőbb hatékony tulajdonoshoz kerüljön.
– Jól gondolom, hogy ön leginkább azért szeretné megvenni a magyar céget, mert ezáltal bejuthatna az európai piacokra?
– Felhívnám a figyelmet, hogy ez a projekt kétirányú: mi a Malévon keresztül integrálódni tudnánk az európai útvonalhálózatba, a Malév pedig új piacokat szerezne ezáltal, főleg Oroszországban, illetve az egykori FÁK-országokban és közép-ázsiai tranzitutasok is megjelenhetnének a magyar légitársaság gépeinek fedélzetén.
– Éves szinten milyen utasszám-növekedést hozna ez a Malévnak, amelynek jelenleg körülbelül hárommillió utasa van?
– Úgy gondolom, a következő két-három évben körülbelül 10 százalékos utasszám-növekedést eredményezne, de arra számítunk, hogy a dinamika a későbbiekben növekedne.
– A Malévnak a plusz utasok mellett nagyon gyorsan pénzre is szüksége lesz.
– Ajánlatunk pénzügyi részében természetesen ezt is figyelembe vettük, ebben egy komoly közvetlen befektetési program szerepel. Pontos számot nehéz mondani, de a magyar légitársaságnak a privatizáció lezárását követően haladéktalanul 30–50 millió dolláros tőkejuttatásra lesz szüksége a likviditás fenntartásához. Ezzel a pénzzel tehát megoldódnának a légitársaság jelenlegi gondjai, de a Malév legnagyobb problémáját, mégpedig azt, hogy veszteséges társaságként működik, ezzel nem lehet kezelni. A mi befektetésünk nem csupán a cég mostani adósságainak visszafizetését szolgálná, hanem a hatékonyabb működést is elősegítené.
– Ismereteim szerint a múltkori ajánlatuknak volt egy kis szépséghibája, mégpedig az, hogy az állam kitettségét nem kívánták olyan mértékben csökkenteni, mint amilyen mértékben azt a kormányzat elvárta volna, vagyis az állam nem azonnal került volna ki a kezességvállalás alól. Jelen pályázatukban változtattak ezen?
– Szerintem a múltkori is konstruktív ajánlat volt, s nem emlékszem arra, hogy az állami kitettség felszabadulására vonatkozó ajánlati részek nem tetszettek volna az ÁPV-nek. Ettől függetlenül mostani pályázatunk ezen részét is megerősítettük.
– A mostani ajánlatukban összességében emelték a tétet a korábbiakhoz képest?
– Igen.
– Azt mondta, hogy hatékonyabban kellene működnie a Malévnak. Ennek érdekében milyen változtatásokra lenne szükség rövid időn belül?
– Egyebek között meg kell nézni a cég költségeit. Biztos vagyok abban, hogy lenne hol és mit megtakarítani és minden bizonnyal tartalékokat is hordoz a társaság. De a legfontosabb a már említett új piacok megszerzése, ennek érdekében ki kellene aknázni a két cég, vagyis a Malév és az AirUnion útvonalhálózatából adódó szinergiákat, és a két társaságnak két komoly hubot (gyűjtő és elosztó központ) kellene kialakítania Budapesten és Moszkvában.
– Mit kezdenének a Malév hosszú távú, vagyis New York-i vagy torontói járataival, amelyek ha nem is veszteségesek, de nem valami nyereségesek?
– Az nem jó, ha „csupán” két pont között repül egy cég, nekünk viszont nagyon jó sanszunk van arra, hogy olyan utasokat hozzunk Magyarországra, akik tovább repülnek, s ezáltal például ezek a járatok is hatékonyabbak lehetnek. Vagyis nem szüntetnénk meg ezeket a járatokat.
– A hatékonyság növelése érdekében tervezik-e a létszám csökkentését?
– Ez nem az a feladat, amivel az elsők között kellene foglalkozni. Egy 10–15 százalékos létszámcsökkentés nem oldja meg a Malév problémáit. Inkább jöjjön több gép, több utas, s akkor az is elképzelhető, hogy a kapacitás növekedése újabb munkahelyeket igényel.
– A korábbi pályázatokhoz képest most egy komoly versenytársuk is akadt az utolsó fordulóban. Hogyan tekintenek a litván LAL konzorciumára?
– Nagyon komoly eredmény lesz számunkra, ha megnyerjük ezt a pályázatot.
– Tehát erős kihívónak tekintik a versenytársat?
– Természetesen, bár csak a hallottak alapján tudok véleményt mondani az ajánlatukról, s kérdés, hogy az mennyiben tükrözi a valóságot, vagyis mennyiben fedi ajánlatuk a szóbeszédet.
– A Malév tervezett oneworld-csatlakozására milyen hatással lehet az AirUnion tulajdonszerzése a magyar légitársaságban?
– A Malévnak oneworld-tagnak kell lennie, s azt gondolom, amennyiben mi nyerjük a pályázatot, az nem akadályozza ezt a folyamatot. Ezt erősítette meg Gönci János, a Malév vezérigazgatója is a napokban egy tévéműsorban. Ő, aki a tagsággal kapcsolatos teendőkkel is foglalkozik, vagyis jó ismerője ennek a területnek, azt mondta: az AirBridge kapcsolatai elősegíthetik a nemzeti légitársaság oneworld-csatlakozását.
– Malév maradna a légitársaság neve azt követően is, hogy az ön vállalkozásának, vagyis az AirUnionnak sikerülne megszereznie a magyar légitársaságot, avagy átneveznék?
– Malév mindig lesz, hisz ez egy jól ismert brand, ami komoly érték. Azt sem tervezzük, hogy egy cégbe olvasztjuk a két társaságot, erre nincs szükség, mi együttműködésben gondolkodunk.
– Egyes vélemények szerint a német Hochtief a Malév privatizációjának sikerétől teszi függővé a Budapest Airport megvásárlását. Ferihegy forgalmának ugyanis 40 százalékát adja a Malév, így sorsa komoly hatással van a reptér értékére és jövőjére is.
– Oroszországban évek óta dolgozunk együtt a Hochtieffel, kapcsolatunk kiváló. Ajánlatunkban a Malév fejlesztését, az utas- és tranzitforgalom jelentős bővítését tűztük ki célul, ha tehát az AirBridge lenne a befutó, abból Ferihegy is mindenképpen profitálna.
