Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Népszabadság Zrt. 2006. december 29-én tartott közgyűlésén a részvényesek háromnegyedes többségének döntése értelmében 2007. január 1-jétől Lengyel L. László elnök-vezérigazgatót Kovács Tibor, a Ringier Kiadó Kft. napilapüzletágának eddigi igazgatója váltja – tájékoztatott közleményében a kiadó. Információink szerint egyébként a Népszabadság többségi tulajdonosa Lengyellel már a közgyűlést megelőzően több héttel egyeztetett a személyét érintő változásról. Megfigyelők szerint ez a személycsere felgyorsíthatja a két kiadó – a Népszabadság Zrt. és a Ringier Kft. (utóbbi egyebek között a Blikk és a Nemzeti Sport kiadója is) – funkcionális „összevonását”. A közgyűlés egyúttal meghosszabbította Vörös T. Károly főszerkesztői mandátumát 2008. december 31-ig. Az érintettek egyike sem kívánt többet elárulni a történtekről, így azt sem, hogy mi áll a személycsere hátterében.
(Úgy tudjuk, a közgyűlést eredetileg december 14-re hívták össze, ám a kisebbségi tulajdonos, a Szabad Sajtó Alapítvány képviselője kétségbe vonta a legnagyobb tulajdonos, a Ringier képviselőjének eljárási jogosultságát, így azt nem lehetett érdemben megtartani, ezért december 29-re új közgyűlést hívtak össze.)
A nyomtatott sajtó fokozott térvesztése a Népszabadságot sem kerülte el, összesen értékesített példányszáma az évek során fokozatosan csökkent: míg 2004 második félévében még napi átlagban csaknem 163 ezer lapot sikerült eladni, addig 2006-ban a harmadik negyedév végi adatok szerint átlag már csak 148 752-t – derül ki a Matesz adataiból. A példányszám csökkenése együtt járt a hirdetési felületek „zsugorodásával”: a TNS Hungary adatai szerint 2004 első 11 hónapjában 2100 oldalnyi hirdetés jelent meg a Népszabadságban és ezt még 2005 azonos időszakában is sikerült tartani, 2006. november végéig azonban már csak 1740 oldalnyi felületen hirdettek az ügyfelek. Szinte minden piaci szegmens szereplője visszafogta a hirdetését a lapban, vagyis a korábbiakhoz képest kevesebb autós, hitelintézeti, távközlési reklám jelent meg, s még ezeknél is nagyobb arányban esett vissza az ingatlan-, illetve a kereskedelmi cégek megjelenése. Ezzel párhuzamosan apadt a Népszabadság hirdetési bevétele: 2004-ben és 2005-ben az első 11 hónapban egyaránt mintegy hatmilliárd forintra tett szert a kiadó (listaáron), 2006 azonos időszakában azonban ez alig haladta meg a négymilliárd forintot. (Elképzelhető, hogy a valós bevételekben nincs ilyen mértékű csökkenés, hiszen időközben változhatott a kedvezményrendszer, amit viszont a TNS Hungary adatai nem mutatnak ki).
A hirdetési bevételek elmaradása egyébként leginkább a Népszabadságra jellemző: a Blikké és a Magyar Hírlapé enyhén nőtt 2006. január–novemberben a bázisidőszakhoz képest, a Magyar Nemzeté, a Népszaváé és a Metróé pedig alig változott. A Színes Bulváré ugyanakkor nagyot emelkedett: a 2005. január–november közötti 616 millió forint után idén az első 11 hónapban 1,1 milliárd forintra tett szert. Az országos közéleti napilapok listaáras hirdetési bevétele (főleg a Népszabadság térvesztésének következtében) összességében jelentősen visszaesett: a 2004 és a 2005-ös 19 milliárd, illetve 19,6 milliárd forint után 2006-ban november végéig csupán 17,6 milliárd forint hirdetési bevétel folyt be. A lapok hirdetési felületei is követték a bevételek tendenciáját, vagyis míg 2006-ban általában a 2005-öshöz hasonló felületet sikerült értékesíteniük, addig a Népszabadság felülete az említett mértékben csökkent, a Színes Bulváré viszont megduplázódott.
