Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Malév privatizációs pályázatának értékelő bizottsága azt javasolja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatóságának, hogy az induló négy pályázó közül hárommal kezdjen tárgyalásokat – tudtuk meg az ügylethez közel álló, neve elhallgatását kérő informátorunktól. A Malév jelenleg futó pályázatára négy cég jelentkezetett: a magyar–orosz tulajdonban lévő AirBridge Magyarország Zrt., a kétszáz Malév-pilótát tömörítő Sky Alliance Zrt., a litván LAL konzorciuma, valamint Ofer Hava magánszemély – egyebek között az ingatlanfejlesztő Home-Center Zrt. a tulajdonos-vezérigazgatója –, akihez ír–magyar befektetők társulnak. Úgy tudjuk, hogy a pilótákat tömörítő cég lecsúszott a dobogóról. Pénzügyi szempontokat figyelembe véve az első helyen Ofer Hava áll, őt követi az AirBridge, míg a szakmai szempontú listán megfordul a rangsor; a litvánok pedig mindkét esetben a dobogó harmadik fokán állnak. Az ÁPV igazgatósága állítólag csütörtökön dönt a privatizációs tárgyalás menetéről. Az már biztosra vehető, hogy csak a jövő év első hónapjaiban fejeződhetnek be a tárgyalások, s várhatóan február környékén derülhet ki, hogy kinek a tulajdonába kerül a magyar légitársaság, ha egyáltalán eredményesek lesznek a tárgyalások. (A Budapest Airport Zrt. egy évvel korábbi privatizációjához hasonló helyzetre ezúttal nem lehet számítani, vagyis a büdzsé nem zsebelhet be nagy pénzeket az ügyletből, így aztán igazából semmi sem sürgeti a folyamat mielőbbi lezárását.)
Bár a legutóbbi pályázaton két cég vett részt, ám végül a most is induló AirBridge Zrt.-vel folytatott tárgyalást a vagyonkezelő, amelynek során az ajánlatában szereplő 150 millió forintos vételárat egymilliárdra srófolta fel; ugyanezt az esélyt a másik pályázó, a magyar tulajdonban lévő Aviation Solution Befektetési Konzorcium Kft. nem kapta meg, amely cég ezért jogi lépéseket helyezett kilátásba, de végül elállt ettől. Miután információnk szerint a legutóbbi privatizációs pályázaton a célszalagig jutott AirBridge-dzsel szemben épp az hordozta a kockázatot, hogy az állami kitettség nem csökkent volna olyan mértékben – pontosabban az állam nem azonnal került volna ki a kezességvállalás alól –, mint amit elvártak volna a nyertestől, így aztán az ÁPV Zrt. nem is hirdetett győztest a tenderen, hanem az eladásról szóló döntés nélkül zárta le a Malév privatizációját. Ezt követte a mostani, legújabb privatizációs tender.
A nyilvános ajánlattételi felhívással induló tárgyalásos privatizációs eljárás keretében a Malév Zrt. állami tulajdonban lévő 99,95 százalékos részvénycsomagjára keres vevőt az ÁPV Zrt. A vagyonkezelő szerint a privatizáció legfőbb célja a társaság hosszabb távú működőképességének biztosítása az ehhez szükséges tőkeemelés révén, továbbá a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása és a légitársaság biztonságos finanszírozásának megteremtése állami szerepvállalás nélkül. Az egyik ÁPV-s vezér szerint gyakorlatilag más lehetőség nincs is a Malév számára, mint hogy egy tőkeerős befektető – megszerezve a cég részvényeit – átvállalja a társaság hiteleit is, ugyanis az állam az uniós csatlakozástól kezdve már nem finanszírozhatja cégei hiányát.
