Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Okkal tartanak-e itthon a kisebb-nagyobb nyomdák a digitális technológia térhódításától?
– Érthető, hogy vannak, akik aggodalmaskodnak a digitális technológia megjelenése miatt, hiszen sok tekintetben „átírja” a nyomdáról korábban kialakított képet. Nemcsak az ilyen berendezések kisebb helyigénye miatt, hanem a nagyobb teljesítmény, a különleges elvárások, eddig csak sok áttéttel megoldható egyedi eljárások gyors megoldása ejti gondolkodóba a nyomdaipari vállalkozásokat, hogy vajon elhaladt-e az ofszeteljárás fölött az idő. Nagy tudású szakemberek állítják, hogy nem, sokáig párhuzamosan, olykor egymást kiegészítve működhet egy fedél alatt a kétféle technológia. A digitális eljárás a piaci verseny része, a nyomdai szolgáltatások körét bővíti, színesíti; olyan megrendelői igényeket elégít ki, amelyeknek az ofszetnyomdák – főleg a kis példányszám miatt – lassabban, körülményesebben tudnának eleget tenni, fajlagosan drágábban is vállalnák. Itthon is egyre inkább fel kell készülni arra az igényre, hogy névre, címre szólóan, kis példányszámban, gyorsan kell valamit kinyomtatni, hogy a megrendelő szinte azonnal eljuttathassa kiadványát, meghívóját az általa kiválasztott személynek, csoportnak. Ezt a megrendelői változást tükrözi a brit nyomdák szövetsége és a szigetország direktmarketing-szövetsége által az Európai Unió régi tagországaiban a bővítés előtt végzett közös kutatása, amely szerint évről évre nő az olyan direktmarketing (dm)-küldemények mennyisége, amelyeket a megrendelő a potenciális vevőkörnek névre szólóan küldhet el. Azt állapították meg, hogy a vizsgált országokban egyre inkább csökken a szórólapok céltalan osztogatása, ehelyett – megfelelő adatbázis birtokában – a megrendelő a dm-levelet vagy egy termékbemutatóra szóló meghívót inkább névre szólóan, meghatározott címre küldi el. Ez nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy a potenciális vásárlónak általában jólesik a személyre szóló megkeresés, hanem azzal is, hogy a termékét vagy szolgáltatását értékesíteni akaró cégnek kevesebb példányt kell nyomtatnia, mégis célirányosabb a megkeresés, hatásosabb lehet a vásárlásra ösztönzés. Ha például egy utazási iroda kedvezményt kínál mondjuk egy luxuskörútra, akkor az adatbázisában az általa tehetősebbnek jelölt ügyfeleknek küldi ki az ajánlatát, ha pedig családi nyaralást akar eladni, akkor a gyerekes szülőket keresi meg a dm-levelével. Ilyen esetben a megszólított ügyfél általában el is olvassa a küldeményt, kedvezőbb döntést hozhat, hiszen tudja, hogy ez „csak neki” szóló ajánlat, nem pedig a sok névtelen szórólap közül az egyik. Ezt már csak tetézheti, ha igazán különleges, nem hétköznapi formájú, figyelemfelkeltő – akár meghökkentő kinézetű – meghívó készítését kéri a megrendelő. Az ilyen különleges igényeket egy korszerű berendezéssel felszerelt digitális nyomda képes teljesíteni, ami további megrendeléseket hozhat. Ehhez persze nem elég a kiváló digitális nyomdagép, jól képzett és kreatív gondolkodású szakemberekre is szükség van.
– Mennyire fölkészült erre a hazai nyomdai szakemberképzés?
– Bár csaknem egy évtizede jelent meg a nyomdaiparban a digitális technológia, itthon csak az utóbbi egy-két évben kezdtek az ilyen berendezések telepítéséhez, a képzés is lényegében gyerekcipőben jár. Egyrészt a szinte kizárólag számítástechnikai alapon működő berendezés sajátosságait, lehetőségeit kell megismerni, másrészt azokat a kivitelezési módokat, amelyek minden tekintetben újdonságot jelentenek, s ezáltal megrendelőket vonzanak. A betanulásra és a továbbképzésre vállalkozott például a Doqmentor Kft., amely Digitális Nyomdaipari Akadémiát indított, s ennek keretében a gyártók, a forgalmazók közreműködésével a felhasználók megismerhetik az ilyen eljárás sajátosságait. Kétségtelen, hogy bár még nincs sok digitális nyomda Magyarországon, a képzett szakemberek iránt nagy a kereslet.
A digitális technológiával nagyon különleges minőségű kiadványok is készíthetők, ami önmagában is nagy kihívás a szakembereknek, ugyanakkor a megrendelőket is vonzza, ha egy nyomda teljesíteni tudja az egyedi igényeket.
– Meddig van jövője az ofszetnyomtatásnak?
– Szakemberek egybehangzó véleménye szerint még jó sokáig – fél-egy évtizeden belül biztosan nem lesz meghatározó változás –, hiszen az ofszeteljárással nagy példányszámú sajtótermékek, könyvek készíthetők, erre a digitális technológia nem alkalmas. Sőt, sokan azt mondják, hogy nem tudja helyettesíteni az ofszetnyomdai kapacitást a digitális eljárás. Ez utóbbi inkább egy lehetőség a nyomdai szolgáltatások minőségi bővítésére, az ilyen nyomdák növelhetik a bevételeiket, hiszen egy helyen tudnak többféle igényt gyorsan, kreatívan kielégíteni. Arra is van külföldön példa, hogy az eltérő technológiájú nyomdák a megrendelői kör megtartására, bővítésére összefognak – adott esetben egymás alvállalkozói lesznek: ha kell, kis példányszámban, ha kell, nagy mennyiségben nyomtatnak –, s az együttműködésből közösen profitálnak. Ugyancsak a fejlődés, a tevékenységi kör bővítését hozhatja magával, ha egy nyomda – a digitális technológia részeként – olyan informatikai rendszert is tud működtetni, amely a meghatározott dm-akciókhoz képes adatbázist szolgáltatni. Egy megrendelő számára az is vonzó lehet, ha mondjuk elektronikus úton küldi el igényét, megjelölve a nyomtatási paramétereket és a potenciális vevőkört, mindezt pedig lényegében néhány gombnyomással teljesítheti a digitalizált nyomda.
– Mekkora piaca van, milyen árbevételt érnek el itthon a digitális technológiával működő nyomdák?
– Erre egyelőre sem itthon, sem külföldön nincs összesítés. Inkább becsült adat az, hogy külföldön a nyomdai piac árbevételének mintegy harmadát adják a digitalizált nyomdák, Magyarországon az erre az évre várható – a tavalyihoz hasonló mértékű –, összesen 150-160 milliárd forintnak jelenleg talán a tizede származik a digitális technológiát kínáló nyomdáktól.
