Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Általában túl korainak tartják a cégek, hogy arról beszéljenek: milyen kockázatokat rejt az euró bevezetési dátumának csúszása, illetve az, hogy a tervezett konvergenciaprogramban a bevezetés elképzelt időpontját nem jelölték meg. A vállalkozásoknak most a stabilitás megbomlása okozza a fő problémát, pontosabban az, hogy míg néhány hónappal ezelőtt 250–255 forintos árfolyammal számoltak, ma 270–280 közötti szintet kell figyelembe venniük. A konvergenciaprogramból kimaradni látszó bevezetési időpont persze növeli az ország kockázatát, ami hektikusabb forint–euró árfolyammozgást jelent. A megdrágult euró nem csak az importtermékek nagykereskedelmi árát érinti: a cégek egy része a gyenge forint miatt a banki források drágulására számít, ami jelenthet kamat- vagy bankijutalék-erősödést is.
Az importtevékenységet folytató cégek általában egy évre előre kalkulálják az árfolyamot, ha az alatt marad az átváltási szint, hasznot húzhatnak a fejleményekből, ám ha az árfolyam meghaladja a megjelöltet, akkor veszíthetnek – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi cég munkatársa. Ekkor veszteségeiket az utólag behozott termék belföldi árának növelésével kénytelenek minimalizálni. Az importáló cégeknek tehát az lenne a legjobb, ha már mától bevezetnék az eurót. Bolváry Gellért, az Indesit Company Magyarország Kft. country managere lapunk kérdésére elmondta: az importcégek többsége nagyon régen dollárban és euróban számol, vagyis alapvetően nem okoz problémát, hogy nem ismerik az uniós valuta bevezetési időpontját. Hozzátette: mindez azonban növeli az árfolyamkockázatot. Richard Skene, a Holcim Hungária Cementipari Rt. igazgatóságának elnöke úgy véli, a csúszás vagy a dátum homályos volta nem érinti cégét, ugyanis nem csak euróban, forintban is számolnak. Ugyanakkor szerinte jó lenne egy kiszámítható árfolyam, amihez tudják magukat tartani, de még 2010 is túlságosan messze van ahhoz, hogy azzal érdemben számolni lehessen. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kiskereskedelmi piacon működő cégek üzletmenetét alapvetően nem érinti az időpont csúszása, változása vagy annak nem ismerete.
A több dunántúli telephelyen elsősorban gép- és autóalkatrész-gyártással foglalkozó Alba Finommechanikai és Gépelem Gyártó Kft. gazdasági igazgatója, Romváry Aurél úgy véli: a gazdaság szereplőinek is érdeke, hogy az ország költségvetését mielőbb sikerüljön rendbe tenni. Ennek az euró bevezetését sem lehet alárendelni. Ugyanakkor a tervezéshez szükség lenne egy közmegegyezésen alapuló időpontra. A döntően exportorientált Alba az elmúlt hónapokban ki tudta ugyan használni a gyengülő forintot, ám az árfolyam-ingadozásból adódó bizonytalanságnak már nem örülnek. Ráadásul az alapanyaghoz egyre drágábban jutó beszállítóik jelentős részének sorsa egyre kiszámíthatatlanabb.
Ezzel szemben Schepp József, a Kecskeméti Konzervgyár tulajdonosa sarkosan fogalmaz: úgy látja, semmilyen negatív hatással nem lesz a hazai cégek működésére az, hogy a konvergenciaprogramból „kimaradt” az euró bevezetésének dátuma. Így szerinte teljesen alaptalanok az ezzel kapcsolatos ellenzéki félelmek, elég például arra gondolni, hogy az elmúlt 16 évben ennél sokkal nagyobb „krízist” is megoldottak a vállalkozások.
