Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Metal Kft.
A német tulajdonban lévő, az ország nyugati és keleti régióiban is telephelyeket működtető Metal Vas- és Fém-szerkezet Gyártó és Forgalmazó Kft. gazdasági igazgatója, Pethő Károly szerint az új kormányprogramnak a költségvetési hiány csökkentésére kell koncentrálnia, hiszen ennek révén oldható meg számos egyéb feladat. Pethő úgy véli, a hazai középvállalatoknak létérdekük, hogy sikerüljön átalakítani a közigazgatást, modernizálni az egészségügyet, korszerűsíteni a szakképzést, különben nemzetközi összehasonlításban a versenyképességük folyamatosan csökken. A Metal anyacége az ezredforduló óta hezitál, mit és milyen ütemben fejlesszen Magyarországon. A gazdasági igazgató szerint mielőbb meg kell szüntetni a forint árfolyamának heves ingadozását, s be kell vezetni az eurót. A nemzeti fejlesztési terv keretében – a források megjelölésével – pontosan meg kell határozni például az infrastrukturális fejlesztéseket, s ugyanez vonatkozik az úgynevezett pólus programra is. A vállalatok csak úgy tudnak megfelelő közép- és hosszú távú terveket készíteni, ha pontosan, nem csak a szándékok szintjén ismerik a kormányzati koncepciót; egy világos, következetesen végrehajtott kormányzati program ugyanakkor jelentős tőkevonzó képességgel bír.
Országos Kereskedelmi Szövetség
Az áfaváltozás érintheti a legkomolyabban a kormányprogramból a kereskedelmet: rövid távon nyilvánvalóan több hátránya lenne, mint haszna. Olyan mértékű áfaváltozást, mint amiről szólnak a hírek, a kereskedelem nem tudna lenyelni – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos ugyanakkor bízik abban, hogy a kormány a programjában nem lesznek olyan drasztikus lépések, amelyek erősen visszafognák a kereskedelem fejlődését, hozzátéve, hogy a kereskedelmi forgalom alakulását nagyban érintheti a reáljövedelmek változása is. Ha tovább növekszik a reáljövedelem, akkor van esély arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene ne csökkenjen, abban azonban biztos a főtitkár, hogy idén lesz némi megtorpanás. Ennek mértéke attól függ, hogy a fogyasztóknak miként kell átcsoportosítaniuk az elkölthető jövedelmüket. Az elmúlt négy évben a kereskedelem átlag 6 százalék feletti növekedést produkált a GDP 3-4 százalékos erősödése mellett, egy átgondolt kormányprogrammal ez ütem középtávon tartható lenne.
KÉSZ Kft.
Nagy várakozással tekintünk az eddig titkolt kormányprogram elé, bízunk abban, hogy a ma bemutatandó változat segíti majd a gazdaság fejlődését, versenyképességének javulását, de a társadalom problémáira is válaszokat ad. Fontos, hogy ez a két terület összefüggéseiben, együtt legyen kezelve – mondta lapunknak Árva István, a magyar építőipari piacon meghatározó KÉSZ Kft. kommunikációs igazgatója. Az elvonások fokozásával, csak szankciókkal pusztán tüneti kezelést adhat a kormány a gazdasági gondokra. Ilyen alapokon valószínűleg nem lehet nagyobb teljesítményre bírni a gazdaság szereplőit, miközben már a régi, most megújuló kormány is a fejlesztések szükségességét, támogatását hangoztatta. Fontos lenne a gazdaság megtisztítása a korrupciótól, a körbetartozástól, ám meg kell teremteni az egyenlő esélyeket és feltételeket is arra, hogy a magyar vállalkozások gazdasági lehetőségei is legyenek olyan jók, mint a külföldiekéi.
Magyar Bankszövetség
Azt remélem, hogy azok az átfogó reformok, amelyek az ország helyzetének javításához szükségesek, valóban elindulnak az új kormány megalakulásával – fogalmazott lapunknak Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. A kis kiigazítások az idei évre megoldást jelenthetnek, ám jótékony hatásaik mellett sok káros következménnyel is járhatnak. Bizonyos kiigazításra ugyanakkor feltétlenül szükség van, ám az igazi megoldást így csak a strukturális reformok jelenthetik. Mindenképpen hozzá kell nyúlni az államigazgatáshoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz és az önkormányzati rendszerhez. Most az új kabinetnek van elég ideje, hogy nekiálljon ezeknek az átalakításoknak.
Provertha Rt.
A kis- és közepes vállalkozások jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy különböző csatornákon az eddigieknél is több központi forrásokhoz jussanak – hangsúlyozta Szalay Antal, a három magyarországi telephelyen hétszáz dolgozót foglalkoztató Provertha Electronic Components Rt. igazgatóságának elnöke. A magyarországi kkv-k döntő többsége nincs és belátható időn belül nem is lesz olyan pénzügyi helyzetben, hogy fejlesztéseit kizárólag saját erőből tudja finanszírozni. Márpedig folyamatos beruházások nélkül csak kiszorulni lehet a piacról, különösen olyan területen, mint például az autóipar. Szalay szerint biztos, hogy központi források nélkül a középvállalatnak számító Provertha sem tudja maradéktalanul megvalósítani tervbe vett mintegy 8-9 millió euró értékű fejlesztési programját. Beszállítóik – amelyek zöme alapvetően családi vállalkozás – pedig ilyen szempontból még rosszabb helyzetben vannak. A kkv-k differenciált támogatása a munkahelyek megtartása, illetve újak létrehozása miatt is rendkívül fontos lenne, és fel kellene gyorsítani a döntési mechanizmust is, hiszen a megrendelést adó multinacionális vállalatok nem várnak senkire. Olyan elbírálási rendszerre volna szükség – tette hozzá Szalay –, amely a szűkös forrásokat valóban oda juttatja, ahol társadalmi szempontból is legnagyobb a hozadékuk.
Magyar Agrárkamara
Az új kormány gazdaságpolitikáját nemzeti adottságainkra kell építeni – mondta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke –, ezen belül az agrárgazdaság és a vidék fejlesztését ökológiai adottságainkra, a világ legjobbjai közé tartozó termőföld-, illetve termálvízkincsünkben rejlő lehetőségekre. Az ország rendelkezésére álló termőföld az uniós földárak alsó határán számolva 2 ezer milliárd forint értékű többlet működőtőkét jelent. Ezt eddig teljesen figyelmen kívül hagytuk, pedig a FAO adatai szerint a mezőgazdasági művelésre alkalmas szántóterületünk fele a világ legjobb 3 százaléknyi termőföldjéhez tartozik. A vidék foglalkoztatási gondjainak enyhítésében, a nemzeti érték előállításában ezt az adottságot ki nem használni fatális tévedése volt az elmúlt évtizedek kormányainak. Ezen túlmenően ma már arra is lehetőségünk nyílik, hogy termőföldjeink egy új érték, a „zöld energia” előállítására is alkalmassá váljanak. Többet kell foglalkozni az élővizekkel, a rendszeres ár- és belvízveszéllyel is, mert elmaradt a rendszerbe foglalt gát- és víztároló-építési programok megvalósítása, elhanyagolták az öntöző- és belvízelvezető csatornáknak nemcsak az építését, hanem a karbantartását is. Fontos emellett, hogy Magyarország a világ harmadik legnagyobb termálvízkincsét tudhatja magáénak – ennek gazdasági hasznosítását is a korábbiaknál sokkal jobban kell támogatni.
