Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A médiatörvény 1996-os megszületése után szakmai körökben szinte azonnal felmerült a módosítás igénye, de az egyetlen határozott lépést az utóbbi időben csak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tette meg: az általa létrehozott Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet az ORTT megbízásából elkezdte a jogszabálytervezet megalkotását. Ezt azonban a szakma egy része ismereteink szerint nem támogatná (és akkor még nem esett szó a kétharmados törvényhez szükséges politikai konszenzusról). Bogdán Tibor, a jogszabály normaszövegét kidolgozó bizottság vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a héten elkészülnek a normaszöveggel, amelyet aztán átadnak az ORTT-nek és felteszik az internetre is. A testület szándékai szerint a jelentős piaci erejű médiumok, vagyis a 30 százalékos közönségarányt meghaladó mutatóval rendelkező adók (ilyen például az RTL Klub és a TV2) tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, szemben a mostani gyakorlattal, amikor e cégek több kis televízió reklámidejét is árusítják. (Elképzelhető, hogy a 30 százalékot még lejjebb is viszik.) Azok a cégek, amelyek bármilyen tulajdoni vagy menedzsmentkapcsolatban állnak valamelyik jelentős piaci erővel bíró szereplővel, nem indíthatnának új adókat. Egy vállalkozás működtethetne több csatornát is, ám ha azok együttesen elérik a 30 százalékot (vagy az alacsonyabb limitet), tovább már nem terjeszkedhetnének. A bizottság tagjai azt a gyakorlatot is megszüntetnék, amikor egy televízió valamelyik tulajdonosa külföldről juttatja el a jelet a magyar piacra.
A törvényjavaslat szerint a közmédiumok – amelyek feladatait külön szabályoznák – nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat; finanszírozásukat a brit gyakorlat alapján nem évente, hanem nagyobb, például tízéves ciklusra vonatkozóan oldanák meg (költségvetésüket viszonyíthatnák a központi büdzséhez vagy a GDP-hez, vagy előre meghatároznának egy fix összeget, amit inflációval növelnének az évek során). A tízéves perióduson belül öt év után lenne egy felülvizsgálat.
Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke úgy látja, egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb egy új médiatörvény megalkotása a meglévő korrigálása helyett, jobb lenne tiszta lappal indulni. Az elmúlt tíz évben a hatályos médiatörvény sok hiányosságára derült fény, ráadásul a jogszabály a technika fejlődését (mint például a digitális műsorterjesztést) sem vette figyelembe. Rudi Zoltán szerint nem szerencsés, hogy egy olyan testület (az ORTT) készíti a jogszabály tervezetét, amelyre az szintén vonatkoznék, ráadásul a megismert változat megerősítené a testület szerepét. Az ORTT-nek véleményező, javaslattevő szerepet kellene betöltenie a törvény előkészítése során. A törvénytervezet nem oldja meg a média igazi problémáit – tette hozzá az MTV elnöke –, ahogy a jó szándékkal, de bizalmatlan légkörben megalkotott 1996-os jogszabály sem tudta garantálni az MTV politikai, gazdasági függetlenségét, technikai fejlődését, illetve a kiszámítható finanszírozást, úgy a mostani tervezet sem képes biztosítani ezeket. Rudi szerint ugyanakkor elemi kötelességük a politikai döntéshozóknak az új jogszabály mielőbbi megalkotása, illetve elfogadása.
Gőblyös István, a Magyar Rádió alelnöke kifejtette: a jelenlegi törvény is jó lenne, ha korrektül használnák, csupán módosítani kellene annak érdekében, hogy biztosítsák a közszolgálati intézmények erőforrásait, szakmaiságuk és kiegyensúlyozottságuk számonkérhetőségét. Az alelnök egyébként el tudja fogadni a törvénytervezet megismert változatát – bár őket elfelejtették megkérdezni annak készítői –, szerinte a testület komoly szakmai munkát végzett, s jó eredményre jutott. Gőblyös szerint vagy ebben az évben megszületik az új – vagy módosított – jogszabály, vagy ebben a ciklusban sem lesz új törvény.
