Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) számára legfeljebb jogi-technikai, semmint üzleti problémát vetne fel az az EU-bizottsági javaslat, amely szerint a csekély összegű állami támogatásokra vonatkozó rendelet (úgynevezett de minimis szabály) megváltozna. Szakértők egyébként arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a mostani javaslat csak egy, a témában létező több előterjesztés közül, amelyek az EU-támogatási rendszerének reformjára vonatkoznak – igaz, ez utóbbi megoldás tűnik mind ez idáig a legrosszabbnak. Néhány hónapja még attól volt hangos az uniós sajtó, hogy a de minimis keretet – változatlan feltételek mellett – 300 ezer euróra emelnék.
A szabályozási folyamat azonban ma még konzultációs szakaszban van, és hogy végül milyen javaslatot vezetnek be, az csak novemberben dől el.
Gál Péter, az MFB vezető közgazdásza szerint a bank de minimis feltételrendszerben eddig folyósított mintegy 250 hitele közül összesen 4 nem felelne meg a változó szabályozásnak – s így a kihelyezett mintegy 140 milliárd forint támogatott hitelből elvileg mindössze 300 millió forint értékű kölcsönt érintene az új szabályozás. A szakember szerint látni kell, hogy az unió legújabb szűkítő elképzelései elvileg a régi tagállamokat érintik negatívan: amíg az új feltételek szerint Magyarországon a támogatott projektek teljes hitelnagysága hatodára, addig Németországban harmincötödére csökkenne. Ennek oka abban keresendő, hogy míg Magyarországon a kedvezményes kamatozású kölcsönöknél 250–300 bázispontnyi kamat értéke számít jelenleg támogatásnak, addig egy – alacsonyabb kamatszinttel bíró – euróövezeti gazdaságnál már 50 bázispontos támogatás is hangsúlyosan tudja javítani a kis- és középvállalkozások versenyképességét.
A kedvezményes fejlesztési hitellehetőségeket tehát Magyarországon nem szűkítené számottevően ez a most napvilágot látott verzió, sőt azzal, hogy a jelenlegi versenypolitikai reformfolyamat – melynek csak egy eleme ez az ominózus de minimis támogatás – miatt a horizontális támogatások keretében a korábbiaknál lényegesen nagyobb összegek kihelyezésére nyílna lehetőség, s így összességében akár nyerhetünk is az új elgondolásokkal. Ami miatt azonban az MFB mégis az új szabályozás ellen lobbizik, az Gál Péter szerint az, hogy megítélésük szerint az új szabályozás épp azt a kedvező irányú folyamatot fordítaná meg, amely a visszatérítendő támogatási eszközök igénybevételét preferálta azzal, hogy a támogatást hangsúlyosan hitelekhez, kezességvállaláshoz, kockázati tőkebefektetéshez kapcsolta. A most napvilágot látó elképzelés azzal, hogy az európai uniós feltételekhez gyakorlatilag nem kötött úgynevezett csekély összegű visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások maximumát szintén 150 ezer euróban határozza meg, óhatatlanul is az utóbbiak irányába mozdítja el a rendszert.
