Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakmai továbbképzés, illetve a szakmagyakorlás feltételeinek újragondolását és újraszabályozását halaszthatatlanul szükségessé teszi európai uniós tagságunk. A többi között ezért is elengedhetetlen, hogy az államigazgatás szereplői szoros együttműködést alakítsanak ki az építésügy különböző szakmai és érdek-képviseleti szervezeteivel: a Magyar Építész Kamarával, a Magyar Mérnöki Kamarával, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), az ÉÉSZT-vel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) és egyéb szervezetekkel.
Ezekből kiindulva – annak érdekében, hogy az építés-kivitelezés, a megvalósítás területén dolgozó szakemberek ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt, ugyanakkor teljesíteni tudják a megnövekedett minőségi elvárásokat, ezáltal növelve az ágazat versenyképességét – szakvizsgarendszert javasolnak bevezetni a szakemberek. Indokoltnak tartják, hogy a felelős műszaki vezetők jogosultsági szakvizsgáját – a felsőoktatási intézményekkel és az építésfelügyeletek felettes szerveivel, valamint az MKIK-val együttműködve – az ÉVOSZ szervezze.
A szakmagyakorlás feltételéül szükséges előírni azt is, hogy a szakemberek ötévenként – a tanulmány fejezeteiben részletesen taglalt módon – a szakmai szervezetek bevonásával kialakított, korszerű szakismereti továbbképzésen vegyenek részt mind a műszaki ellenőri, mind a felelős műszaki vezetői jogosultságok területén. A műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői jogosultságok megszerzéséhez előírt szakmai továbbképzés és szakvizsga-kötelezettség, valamint a jogosultságok megújításának feltételéül szabott továbbképzési kötelezettség – a tanulmány készítőinek meggyőződése szerint – elősegíti az építőipari szakma általános színvonalának emelését és a versenyképességének növelését.
A szakmai vizsga és a továbbképzés színvonalának biztosítása érdekében a képzést a szakirányú egyetemi, főiskolai felsőoktatási intézményekhez kellene telepíteni. A szakmai továbbképzésen való részvételre megfelelő hosszúságú átmeneti időt kell biztosítani, ez minimálisan három-négy év lenne.
Példamutatónak tartják az építési szakemberek az orvosi alapképzést, a szakorvosi képzést, illetve a továbbképzést, ezért is ajánlják a jogalkotóknak, hogy ezek az elvek érvényesüljenek az építés területén is. Ehhez jó alap 52/2003. (VIII. 22.) ESzCsM-rendelet, amely átültethető az építészeti, műszaki-tervezési, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező építőipari szakemberek képzése érdekében.
