Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első három hónapjában 15,26 százalékkal több, összesen 3641 fizetésképtelenségi eljárás indult Magyarországon – közölte saját adataikra hivatkozva Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ez a szám elvben a piac természetes tisztulását is mutathatná, hiszen hazánkban a magánvállalkozásokkal együtt több mint 960 ezer vállalkozást tartanak nyilván, míg például Ausztriában mindössze 340 ezret. Viszont az a tény, hogy a vállalkozások száma tavaly 3 százalékkal még mindig emelkedett, pesszimista szempontból elemezve azt is jelentheti, hogy a fizetésképtelenség elől új cégek alapításával menekülnek a vállalkozók. A magyar jogrendszer sajátossága, hogy hazánk az egyetlen olyan ország, ahol a forma többet ér, mint a tartalom – mondott kemény kritikát Mikael C. Szabo. Szerinte tőlünk nyugatra ugyanazon személyek ugyanolyan tevékenységre nem hozhatnak következmények nélkül létre céget napokkal azután, hogy előző vállalkozásukat csődbe vezették.
A fizetésképtelenné vált cégek kifizetetlen számlákat hagynak maguk után, amivel további cégek fennmaradását teszik kérdésessé. Magyarországon ugyanakkor még gyerekcipőben jár a kockázatkezelés: a vállalkozások nem minősítik előzetesen vevőiket, elfogadják a késedelmes fizetést és nem élnek az inkasszó és a követeléskezelés egyéb eszközeivel sem. Ami a legfurcsább: miközben az éves forgalom 2-3 ezrelékébe kerülne a hitelbiztosítás, Magyarországon 400 alatt van azon cégek száma, amelyek rendelkeznek ilyen szerződéssel (Ausztriában 4000 kötvényt adtak el). A Coface ügyvezető igazgatója szerint az átlagos befogadási arány a hitelbiztosítóknál eléri a fedezet 70 százalékát.
