Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
OKSZ
A járulékcsökkentés önmagában vonzóbbá és olcsóbbá tenné a minimálbéres élőmunkát, hiszen a munkaadó kiadásai csökkennének – válaszolta lapunk kérdésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ám hangsúlyozta, hogy ha ez a minimálbér növekedésével jár együtt, akkor az a másik oldalon jelentősen növeli a munkaadó kiadásait. Mint mondta, jelenleg mintegy félmillió embert, vagyis a nemzetgazdaság számos szegmensének dolgozóit érintené az intézkedés. A kereskedelem nem minimálbér-specifikus, ugyanakkor az intézkedések a nem minimálbéres foglalkoztatottakra is kihatnának. Mindent összevetve úgy értékeli, hogy a járulékcsökkentéssel egybekötött minimálbér-növelés nemhogy csökkentené a munkaadók kiadásait, hanem hatványozottan növelné.
VOSZ
A százezer forintos minimálbérről Krisán László, a Vállalkozók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke egyelőre nem kívánt állást foglalni, azt azonban hangsúlyozta, kívánatos lenne, ha az élőmunka utáni jelentős – a bér kétharmadát kitevő – elvonás drasztikusan csökkenne. Ez ugyanis túlzott terhet jelent nemcsak a kereskedelmi, hanem a nemzetgazdaságban működő valamennyi vállalkozás számára. Meglátása szerint a kialakult helyzet attól nem oldódik meg, ha a minimálbér jelentősen emelkedik. Krisán szerint arra kell törekedni, hogy az élőmunka után járó nettó bér minél gyorsabban növekedjék.
Bárditex Ruhaipari Kft.
Gőgös Zoltánné, a vállalat gazdasági igazgatója szerint a 100 ezer forintos minimálbért nem tudnák kigazdálkodni, hiszen még munkájuk sincs folyamatosan. A több térségbeli telephelyen közel 300 dolgozót foglalkoztató cégnek már a legutóbbi minimálbér-emelés is súlyos gondokat okozott. A közelmúltban mintegy 40 fős létszámleépítésről döntöttek. Már most is azt a módszert alkalmazzák, hogy a „munkacsúcsok” idejére – néhány hétre, esetleg hónapra – visszaveszik a dolgozókat. A gazdasági igazgató hozzátette, a mindinkább igényes termékeket gyártó Bárditexnél tisztában vannak azzal, hogy – akár már középtávon is – üzleti szempontból sokat jelentene, ha dolgozóikat tisztességesen meg tudnák fizetni, ám az a baj, hogy egyelőre nincs miből. A társaságnak egyébként több tucat olyan középfokú végzettségű dolgozója is van, akik varrónőként dolgoznak, mert – főként a kistelepüléseken élők – másutt nem kapnak munkát.
Rekord Építőipari Kft.
A veszprémi cég ügyvezető igazgatója, Czákovics Mátyás alapvetően egyetért a minimálbér folyamatos, de fokozatos emelésével, mert az nemcsak a dolgozóknak jó, hanem tovább „tisztítja” az ágazatot is. Más kérdés, hogy az amúgy is csökkenő megrendelések mellett csak azok hullanak-e majd ki, akik valóban silány munkát végeznek, nem tartják be a határidőket, esetleg feketén foglalkoztatnak. A Rekordnál az elmúlt évek során azt a gyakorlatot követték, hogy még a segédmunkások alapfizetése is valamivel meghaladta a minimálbért, ám ha azt 100 ezer forintra emelik, akkor komolyan fontolóra veszik a bérelt munkaerő alkalmazását, s ahol csak lehet, a további gépesítést. Czákovics hozzátette, az ágazat jelenlegi – hónapról hónapra romló – helyzetében egy újabb jelentős minimálbér-emelés minden bizonnyal létszámleépítést okozna, s lökést adhat a szürke- és a feketegazdaságnak.
Stark Acélipari Kft.
Szántó Lehel, a soproni székhelyű, osztrák tulajdonban lévő Stark Acélipari Szerkezet Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, a 100 ezer forintos minimálbér alapfeltétele annak, hogy a dolgozókkal szemben mennyiségi és minőségi követelményeket támaszthassanak a vállalatok, s a hazai ipar valóban versenyképes legyen. Ehhez persze egy rendkívül szigorú követelményrendszer tartozik. A járulékcsökkentési terv ugyancsak üdvözlendő. Szántó hozzátette, az anyacég filozófiája a kezdettől fogva az volt, hogy rosszul fizetett dolgozókkal csak selejtet lehet termelni. A 100 ezer forintos minimálbér olyan szempontból is reális, hogy ne legyen érdemes munka helyett különböző segélyekből élni, a fiatalokat pedig például arra ösztönözheti, hogy szakmát tanuljanak, s ne kizárólag felsőfokú képzésben gondolkodjanak.
Kerkaprodukt Rt.
A zalaegerszegi Kerkaprodukt Agrárgazdasági Rt. humánpolitikai vezetője, Molnár Szabolcs szerint ha 100 ezer forintra emelnék a minimálbért, az ágazatban tevékenykedő cégek jelentős részénél – többek között náluk is – a tervezett járulékcsökkentés aligha jelentene érdemi megtakarítást, hiszen ma a középvezetők egy része sem keres ennél többet. Az szinte biztos, hogy a Kerkaprodukt a járulékcsökkentés révén keletkező megtakarításból nem tudná fedezni a minimálbér-emeléssel járó többletkiadásokat, bár pontos számításokat még nem végeztek – tette hozzá a humánpolitikai vezető. Ugyanakkor senki sem vitatja, hogy a jelenlegi viszonyok között a 100 ezer forintra emelt minimálbér nemcsak a dolgozók szempontjából jogos elvárás, hanem a minőségi munka ösztönzésének is egyik fontos eleme. Molnár elmondta, ha sikerülne javítani az ágazat jövedelmezőségét, a cégek döntő többsége önként is ebbe az irányba haladna.
