Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar ingatlanpiacon minden szegmens kiegyensúlyozottan fejlődik – állították egyöntetűen a lapunk által megkérdezett szakemberek. Ami a kereskedelmi ingatlanokat (irodák, raktárak és üzlethelyiségek) illeti: egyik szektorban sincs túlkínálat, egészséges verseny figyelhető meg. Ezt bizonyítja az is, hogy az üres irodák aránya évről évre csökken, tavaly év végén már csupán a területek 11 százaléka állt üresen, a raktárak esetében még ennél is jobb a helyzet, itt mindössze 9 százalékos a kihasználatlansági ráta. A kereskedelmi szektorban is van még szufla, az országot mostanra szinte teljesen lefedő bevásárlóközpontok és hipermarketek után a szakáruházak is egyre komolyabb szerephez jutnak, az utóbbi években csökkenő presztízsű belvárosi üzletek pedig a világmárkáknak köszönhetően újra felértékelődnek. A külföldi befektetők is megbíznak a magyar ingatlanpiacban: az előzetes adatok szerint tavaly rekordösszegű, egymilliárd euró értékű befektetés érkezett Magyarországra, ami a régióba áramló tőke negyedét jelenti. A viszonylag kevés jó befektetési lehetőség és a hatalmas mennyiségű tőke eredményeként ugyan tavaly tovább csökkentek a hozamok, ám az irodapiacon elérhető évi 7,1 százalék vagy az üzlethelyiségeken nyerhető 8 százalék még mindig bőven a nyugat-európai szint felett van.
Buborék egyedül a lakóingatlanok szegmensében alakulhatott volna ki Magyarországon, ám a kilencvenes évek végén, az új évezred elején tapasztalt óriási mértékű áremelkedés (1999-ben például átlagosan 66 százalékkal drágultak a lakások) összhangban volt a kedvezményes hiteleknek és a reálbérek jelentős emelkedésének köszönhetően növekvő fizetőképes kereslettel. Az elmúlt két-három évben a piac konszolidálódott, az árak valamivel az infláció feletti mértékben, tavaly például 4-5 százalékkal emelkedtek – mondta lapunknak Valkó Dávid, az Otthon Centrum Rt. vezető elemzője. A jó helyen lévő, jól beárazott lakásokat ma is könnyen, akár a tervezőasztalról el lehet adni, ám fontos változás a korábbi évek tendenciájához képest, hogy a rosszabb minőségű vagy elhelyezkedésű ingatlanok értékesítése már lassabban halad. Az Otthon Centrum adatai szerint 2005 végén 2,3 ezer már átadott új lakás várt gazdára Budapesten, s bár ez a szám az év végére 4 ezerre is nőhet, ez még mindig nem számít soknak az évente elkészülő 12-13 ezer új otthonhoz képest. Ráadásul ezek a lakások többnyire földszintiek, északi fekvésűek vagy egyéb „szépséghibák” miatt nem találnak gyorsan gazdára.
