Külön jogszabályban határoznák meg a közmédiumok feladatait, nem évente, hanem hatéves ciklusra vonatkozóan oldanák meg a finanszírozásukat valamilyen arányszám alapján (költségvetésüket viszonyíthatnák a központi büdzséhez vagy a GDP-hez) – mondta Bogdán Tibor, az 1996-os médiatörvényt felváltó jogszabály normaszövegét kidolgozó bizottság vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón. A törvényjavaslat a fentiekre csak ennyiben tér ki, de arról is rendelkezik, hogy a közmédiumok nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat. A testület szándékai szerint a jelentős piaci erővel rendelkező médiumok, vagyis a 30 százalékos közönségarányt meghaladó mutatóval rendelkező adók – ilyen például az RTL Klub és a TV2 – tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, vagyis megtiltanák a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az említett csatornákat működtető cégek több kis televízió reklámidejét is árusítják.
A testület egyébként ezt tartja a tervezet egyik sarkalatos, vélhetően sok ellenállást kiváltó pontjának, illetve azt, hogy azok a cégek, amelyek bármilyen tulajdoni vagy menedzsmentkapcsolatban állnak valamely jelentős piaci erővel bíró szereplővel, nem indíthatnának új adókat. Egy vállalkozás azonban több csatornát is működtethetne, ám ha azok együttesen elérik a 30 százalékot, tovább már nem terjeszkedhetnének. Arról nem rendelkezik a tervezet – amiről egyébként a hatályos törvény igen –, hogy a nyomtatott sajtóban meghatározó erővel rendelkező cég vagy cégcsoport milyen feltételekkel jelenhetne meg a televíziós vagy a rádiós piacon. A bizottság tagjai azt a gyakorlatot is megszüntetnék, amelyben egy televízió egyik tulajdonosa külföldről juttatja el a jelet a magyar piacra – ezt az adott terjesztőnek kellene megakadályoznia.
