Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt másfél évtizedben számos nagyberuházás ütközött akadályokba különböző szervezetek ellenállása, helyi népszavazások miatt, az elhúzódó projekteken a fejlesztők százmilliókat is bukhattak. Kővári Józzef, a Strabag Hungária Rt. programigazgatója szerint a multinacionális vállalatok egy nagy program indítása előtt kalkulálnak ugyan a tiltakozás lehetőségével, ám csak a racionális érveket tudják számba venni. A Baranya megyébe 26 milliárd forintos beruházással tervezett cementgyár esetében is így jártak el, a Bükkösdre, a cég helyi alapanyagbányája mellé szánt beruházásról a lehető legkorábban tájékoztatták a lakosságot. Az így nyert időt használta ki véleményük szerint néhány zöld szervezet, olyan hangulatot teremtve a néhány száz lelkes községben, hogy a tavalyi népszavazáson elutasították a cementgyár megépítését.
Kővári úgy véli, a józan kontrollra szükség van, ám vitatkozni csak érvekkel lehet. Szükség volna a törvények módosítására is, hiszen a különböző szervezetek következmények nélkül akadályozhatnak meg milliárdos beruházásokat is, kártérítési kötelezettségük ugyanis nincs. A Strabagnak évente mintegy 10 milliárd forintnyi árbevétel-kiesést jelent a csúszás, az új helyszínek felkutatásának és a tanulmányok készítésének költsége pedig legalább százmilliós nagyságrendű. Arról sem szabad megfeledkezni – vélik –, hogy a beruházásról lemaradó település nem jut bevételhez.
Razdik Károly, a Hárskúti Megújuló Energia Termelő Központ Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmaz, vannak olyan zöld szervezetek, amelyek kizárólag szakmai alapon vizsgálnak egy programot. Velük öröm dolgozni, mert olyan kérdésekre is felhívják a figyelmet, amelyekről a beruházó megfeledkezik vagy más szemszögből vizsgálja azt. Vannak aztán a csak érzelmi alapon tiltakozók – teszi hozzá Razdik –, akik többek között az olyan szélerőműprogramokat is akadályozzák, amelyek a környezetszennyező erőművek kiváltását segítenék elő. (A társaság mintegy 15 milliárd forintos beruházással 30 toronyból álló szélerőműparkot kíván építeni a Bakonyban.) Az ügyvezető is hibáztatja a kiszámíthatatlan jogi hátteret, azt, hogy a hatóságoknak egy sor kérdésben – nem csak környezetvédelmi ügyekben – mérlegelési jogkörük van, ami újabb bizonytalanságot szül.
Eredményes projektek is akadnak azonban. A 2300 lakosú Valkón december elején tartottak népszavazást arról, hogy befogadják-e a regionális hulladéklerakót. A mintegy 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatással megvalósuló beruházásra igent mondott a lakosság, miután a tiltakozó zöldeket is sikerült meggyőzni arról, hogy a település számára előnyös a fejlesztés. Szabó László polgármester szerint sok energiát fektettek a népszavazás előkészítésébe, minden pozitívumot felsorakoztattak, de nem titkolták azt sem, hogy egy ilyen létesítménynek lehetnek hátrányai. Az ügy pikantériája – tette hozzá a polgármester –, hogy a lerakó mégsem Valkó, hanem Gödöllő határában lesz, mert ott is szívesen fogadják a létesítményt. Pusztazámoron még a 90-es évek elején kezdtek hozzá egy ugyancsak regionális szerepű hulladéklerakó előkészítéséhez, miután a szomszédos Sóskúton elutasították azt – tájékoztatta lapunkat Pátrovics Benedek polgármester. A többmilliárdos beruházás első üteme 2000-ben kezdett el működni, s azóta a kis falu képe gyökeresen megváltozott. Pátrovics nem titkolta: a regionális hulladéklerakó megépítéséért cserébe 1 milliárd forintot kapott a település, ez számukra hatalmas összeg. Az öt év alatt egyenlő részletekben folyósított pénzből kiépítették a település út- és járdahálózatát, korszerűsítették víz- és szennyvízhálózatát és számos egyéb beruházásra is futotta.
