Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Stark Acélipari Kft.
Szántó Lehel, az osztrák tulajdonban lévő soproni Stark Acélipari Szerkezet Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyarországi felsőfokú képzés összességében továbbra is színvonalas, fiatal szakembereik többsége ugyanis az anyacégnél, Ausztriában is megállja a helyét. Ugyanakkor a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem mindegy, ki melyik egyetemen, főiskolán szerzett diplomát, és az sem, hogy állami finanszírozású vagy úgynevezett saját erős képzésben vett-e részt. Az ügyvezető igazgató tapasztalatai szerint a „befizetett” diákok zöme a munkahelyén is gyengébben teljesít. A Starkhoz évek óta csak a legkiválóbb hazai felsőoktatási intézményekben végzett pályakezdőket veszik fel, akinek jelentős része a cég ösztöndíjasa. A mindennapi gyakorlatban is érezhető, hogy a műszaki pályák presztízse az elmúlt években fokozatosan kopott, és folyamatosan csökkent az ilyen felsőoktatási intézménybe jelentkezők száma, holott ma egy jól képzett fiatalnak ezen a területen alig van elhelyezkedési gondja – tette hozzá a társaság ügyvezető igazgatója.
Kerkaprodukt Rt.
A zalaegerszegi Kerkaprodukt Agrárgazdasági Rt. humánpolitikai vezetője, Molnár Szabolcs szerint a magyar felsőoktatási intézmények képzési színvonala között egyre jelentősebbek a különbségek: van, ahol a gyakorlati, másutt pedig az elméleti oktatás az erősebb. Általános tapasztalat viszont, hogy a pályakezdők egyre kevésbé kreatívak, problémamegoldó képességük sok kívánnivalót hagy maga után, márpedig egy főiskolát vagy egyetemet végzett szakembertől ez elvárható lenne. Egyre több frissdiplomás hosszú ideig irányításra szorul – hívta fel a figyelmet Molnár –, ráadásul elég nehezen illeszkednek be, veszik föl a ritmust. Már a felvételi interjúkban kiszűrik, ki tud valóban kommunikálni idegen nyelven, s kinek van csak papírja róla. A humánpolitikai vezető úgy véli, sokkal színvonalasabb lehetne a felsőoktatás, ha a mennyiségi szemlélet helyett ismét a minőség kerülne előtérbe. Az agrárvégzettségű szakemberek – az ágazat helyzetéből adódóan – nehezen találnak munkát, gyakran pályamódosításra kényszerülnek, ám ma már jogász vagy közgazdász munkahelyet sem kell nagyon hirdetniük ahhoz, hogy egy állásra tucatnyi jelentkező legyen. Orvosból, állatorvosból viszont hiány van, ugyanez igaz szinte bármilyen műszaki végzettségű szakemberre is.
General Electric
A General Electric (GE) Magyarországon mintegy 15 ezer főt foglalkoztat, ami a vállalatcsoportnál világviszonylatban is jelentős, és ez elsősorban a hazai felsőoktatás minőségének köszönhető – hangsúlyozta lapunknak Orosz József, a GE Consumer and Industrial egyik európai erőforrás-igazgatója. A magyarországi felsőoktatás hagyományosan széleskörű képzése révén jól tájékozott szakemberek kerülnek ki a munkaerőpiacra, több munkakörben is alkalmasak a vállalaton belül való elhelyezkedésre. Ebből kifolyólag egy túlzottan specializált képzés komoly veszélyeket hordozna. Az amerikai munkaerőhöz képest a legfontosabb különbség a gyakorlati készségek terén mutatkozik, így például a magyar pályakezdőknek nincsenek kellő prezentációs készségeik, nem képesek jól bemutatni, hogy mit végeztek munkájuk során egy adott időszakban. A GE Közép-Európában 15 egyetemmel működik együtt a GE Foundation Scholar-Leader program keretében. A hároméves ösztöndíj során a pénzbeli támogatás mellett a hallgatóknak – mérnököknek, közgazdászoknak, informatikusoknak – nyaranta egyhetes szemináriumot tartanak. A GE fényforrásgyártási üzletágának Aschner Lipót K+F ösztöndíját viszont kizárólag mérnök szakos hallgatóknak hirdetik meg, egyrészt a tanulás mellett a cégnél végzendő szakmai gyakorlatra, másrészt PhD fokozat megszerzésére.
Hewlett-Packard
A magyarországi felsőoktatási intézményekből kikerülők szakmai felkészültsége, szemlélete és gyakorlati tudása nagyon jó. A frissdiplomások munkaerő-piaci versenyhátránya az arányok eltolódásából, ezen belül is elsősorban a mérnökképzés háttérbe szorulásából adódik – mondta lapunknak Beck György, a HP Magyarország Kft. vezérigazgatója. Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy nincs intenzív párbeszéd az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között. Egy nemzetközi felmérés kimutatta, hogy míg az Európai Unióban száz frissdiplomásra nyolc mérnök jut, Magyarországon csak négy. A környező kelet-közép-európai országokban arányaiban mintegy két-háromszor annyi informatikus és gyártás közeli mérnök végez, mint nálunk. A befektetések vonzásához viszont elengedhetetlen lenne, hogy Magyarország az európai átlagnál több gyártás közeli mérnököt képeztessen, hiszen a munkaerőpiacon ezek a legkurrensebbek. A másik nehézség a megfelelő nyelvismeret hiánya, bár ezen a téren az elmúlt években jelentős javulás figyelhető meg – tette hozzá a vezérigazgató. A HP magyarországi és külföldi leányvállalatai számos formában együttműködnek hazai egyetemekkel – BMKE, a szegedi és a veszprémi tudományegyetem – diákoknak és oktatóknak biztosított ösztöndíjak, eszköztámogatás, valamint közös K+F tevékenység keretében, továbbá tanulmányi ösztöndíjat is adnak a cég külföldi leányvállalatainál.
Magyar Telekom
A Magyar Telekom tapasztalatai azt mutatják, hogy a felsőoktatási intézményekben ma nagyobb hangsúlyt fektetnek az elméleti oktatásra, így a frissen végzettek nem elég gyakorlatorientáltak.
Problémát látnak abban is, hogy a pályakezdők nem mérik fel reálisan munkaerő-piaci helyzetüket és túl magasak a pozíció-, illetve a fizetési elvárásaik. Kevés kivétellel az is elmondható, hogy a gazdaság szereplői és a felsőoktatási intézmények között nincsen megfelelő kommunikáció, így számos olyan képzést indítanak az intézmények, amelynek nincs relevanciája. Hiányoznak az igazán jó szakemberek, mert tömegképzés folyik, a frissdiplomások viszont nem tudnak elhelyezkedni, mert nincs rájuk szükség. A Magyar Telekom évek óta szorosan együttműködik számos hazai felsőoktatási intézménnyel – a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Főiskolával – annak érdekében, hogy erősödjön az intézményi kapcsolatrendszer az elméleti és az oktatási tevékenység, illetve a gyakorlati alkalmazás között. A távközlési vállalat többnyire műszaki és közgazdász végzettségű embereket keres, s úgy tapasztalja, hogy általában hiány van it- vagy távközlési tapasztalattal rendelkező, jó értékesítőből.
