A magyarok többnyire munkaerő-kölcsönző, -közvetítő cégen keresztül keresnek munkát Európában, ennek oka, hogy ha valaki egymagában utazik külföldre munkavállalás céljából, kisebb az esélye, hogy olyan állást talál, amilyet szeretne – mondta lapunknak Köves Balázs, a Hungarowork Kft. értékesítési vezetője. Előfordul azonban, hogy egyesek csak a „kijutásra” használják fel a közvetítő cég segítségét, ha külföldön más, jobban fizető munkát találnak, oda mennek dolgozni, akár feketén is. Az Európai Unió területéről a legtöbb megkeresés Nagy-Britanniából érkezik, elsősorban szakképzetlenek részére. Ezek vagy hiányszakmák, vagy olyan állások, amelyeket egy brit „annyi” pénzért nem vállal el, a magyaroknak azonban megéri. Ilyen szakmák az ápoló, gondozó, sofőr, fuvarozó és más fizikai munkák, a szakképzettek közül pedig orvosokat, tanárokat látnak szívesen – ez utóbbi azonban még kevésbé jellemző. A külföldön munkát vállaló magyarok többsége egyébként általában egyéves kinntartózkodásban gondolkodik.
Vannak olyan magyar munkavállalók is, akik csak nyárra, pár hónapra szeretnének külföldön dolgozni, az ő céljuk a pénzkeresés mellett elsősorban a nyelvtanulás, -gyakorlás – tette hozzá Rasovszky Miklós, a CCUSA Hungary Kft. igazgatóhelyettese. A munkavégzés feltételeiről a közvetítő cég még itthon tájékoztatja a munkavállalót, ha azonban a megérkezés után mégsem tetszik neki az állás, a kinti partneriroda segít másikat találni. A CCUSA tapasztalata szerint az angliai munkáltatók jellemzően szakképzetlen munkaerőt keresnek, kis betanítással hamar elsajátítható szakmákban, így a vendéglátóiparban hoszteszeket, felszolgálókat, segédszakácsokat vagy gyári szalagsori munkásokat. Ezekben a pozíciókban elegendő lehet az alap- és középfok közötti nyelvtudás is, „nulla nyelvismerettel” azonban senki nem engedhető ki – hangsúlyozta Rasovszky Miklós.
Molnár Annamária