Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyorsforgalmi utak fejlesztéséről szóló törvény soron lévő módosítása két csoportba osztja a fejlesztés alatt lévő, illetve fejlesztendő autópálya-szakaszokat. Ennek alapján a jogszabálytervezet bevezeti a program utak és nem program utak kategóriákat. (E két besorolást alapvetően a beruházás finanszírozásának mikéntje különbözteti meg egymástól, vagyis hogy állami forrásból vagy a piaci alapon, magántőke bevonásával történik-e a fejlesztés.)
A program utak az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. finanszírozásában építendő és üzemeltetendő utak lesznek, ezekben az esetekben a sztráda vagyonkezelője is az ÁAK lesz. A beruházáshoz megvásárolt vagy – a törvényjavaslat szerint – megszerezett földrészlet ugyanis az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető ÁAK Zrt. vagyonkezelésébe ad át. A program utak finanszírozása a magántőke bevonásával, piaci forrásból történik, de nem tartoznak ebbe a körbe a koncessziós szerződés keretében megvalósuló autópálya-szakaszok. Ezen program utak építésének finanszírozását oldaná meg az állam a napokban bejelentett autópálya-kötvényből befolyó pénzből. (NAPI Gazdaság, 2005. november 18., 2. oldal). Az ÁAK tehát azon túl, hogy vagyonkezelést végez ezen utak esetében, s piaci források bevonásával látja el a beruházói, üzemeltetési tevékenységet, szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételekhez jut, különösen az államtól az úgynevezett rendelkezésre állási díj címen. A rendelkezésre állási díjról szóló szerződés időtartama – amelyet tehát ebben az esetben az ÁAK az állammal köt – egyébként meghaladhatja az egy évet.
A másik kategóriába az állami finanszírozásban megépített/megépítendő és üzemeltetett, illetve üzemeltetendő gyorsforgalmi útszakaszok, vagyis a nem program utak tartoznak. Ebben az esetben a vagyonkezelői jogot az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) gyakorolja. Az új struktúra területszerzésre vonatkozó koncepciója szerint a nem program utak építéséhez szükséges földterületek megszerzését leválasztják az ÁAK Zrt.-ről, ezt a feladatot egy az ÁAK-tól független gazdasági társaság fogja elvégezni.
A jövőben az ÁAK vagyonkezelésébe tartozó mindenkori program utak körének meghatározását egy külön rendeletben állapítják meg. A közlekedési tárca azt vállalta, hogy az év végére – vagyis a most módosítandó törvény 2006. január eleji hatálybalépésére – besorolja, „szétválogatja”, hogy a napirenden lévő fejlesztések közül melyik tartozik a program út és melyik a másik kategóriába, s ezt a kormánynak kell jóváhagynia.
A jogszabálytervezet tehát nem definiálja a program út fogalmát, a jelenlegi elképzelés szerint az 50 százalék alatti készültségi szinten lévők kerülnének ebbe a kategóriába, vagyis ezek épülhetnének (nem koncessziós) piaci források bevonásával, s a kormány ezzel a konstrukcióval kíván megfelelni az Eurostat néhány hónappal ezelőtt az autópálya-beruházások kapcsán megfogalmazott elvárásainak.
Az új struktúra szerint az ÁAK nem a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-től veszi át a feladat ellátásához szükséges befejezetlen beruházásokat és az ahhoz kapcsolódó jogokat, kötelezettségeket, hanem az államtól, mégpedig akként, hogy a KVI-vel vagyonkezelési szerződést köt. Az NA Zrt. ellenérték fejében – ellenértéket az NA átadott beruházásaihoz kapcsolódó hitelek állam általi átvállalása képez – és a KVI-vel kötött szerződés keretében adja át a program utakhoz kapcsolódó elkészülő és befejezetlen beruházásokat, illetve azok tartozékait.
