Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Korábban sok kritika érte a hazai bankokat, hogy termékpalettájuk a nyugat-európaihoz képest meglehetősen szegényes. Az utóbbi időben a kamatesésre reagálva végre megjelentek olyan konstrukciók, amelyek a bankbetét felől korszerűbb megtakarítási formák irányába terelhették a lakosság pénzét. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hazai pénzügyi kultúra még nem olyan fejlett, hogy a pénzintézeti ügyfelek el tudjanak igazodni a kombinált megoldások között. Különösen azért, mert a bankok ezeket általában kiemelkedő hozamot biztosító betétként reklámozzák.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ezért különböző elvárásokat fogalmazott meg az ügyfél-tájékoztatással, de tulajdonképpen a termékek lényegével kapcsolatban is. A felügyelet szerint a különleges betéti konstrukció csak akkor hirdethető betétként, ha a megtakarító tőkéjét nem kockáztatja (a betétnél elképzelhetetlen, hogy valaki a futamidő végén kevesebb pénzt kapjon vissza, mint amennyit betett, de a befektetési alapok jegyeinél ez előfordulhat). A PSZÁF figyelmeztet: a kiemelkedően magas kamatozású betéti konstrukciók esetében a szerződésben fel kell tüntetni azt is, hogy az OBA-védettség nem terjed ki az olyan betétekre, amelyeknél a piaci átlagnál jelentősen magasabb a kamat. A felügyelet – többek között – arra is felszólítja a piaci szereplőket, hogy hirdetéseikben ne csak a maximálisan elérhető kamat legyen szembeötlő, szerepeltessék az EBKM-tartomány alsó és felső értékét is.
