Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Románia nagy lehetőség a befektetők számára, amit ki kell használni, ezért csak azt tudom javasolni, hogy irány Románia” – fogalmazott Nagy Elek, a Vegyépszer-csoport képviselője a NAPI Gazdaság és a Krónika erdélyi magyar közéleti napilap által a nagyváradi Félix fürdőn megrendezett második üzleti konferencián, pénteken. Nagy Elek kiemelte, hogy a román gazdaságnak létfontosságú a külföldi tőke, s annak becsábításáért mindent meg kell tennie a kormánynak. A magyar befektetők érdekeltségét támogató tényezők között említette Nagy az egyszerű, gyors cégalapítást, s azt, hogy a magyarországinál lényegesen kevesebb tőkével is létre lehet hozni vállalkozásokat. További ösztönzők lehetnek a magyarhoz viszonyítva alacsony bruttó bérek, az itteni árszínvonalhoz képest alacsony energiehordozó- és nyersanyagárak, a 22 milliós román piac, valamint az, hogy a prognózisok szerint a GDP gyors növekedése várható. Előrejelzések szerint a román gazdaság 25 százalékos növekedést produkál 2009-ig. Nagy lehetőségek vannak tehát Romániában, de még számtalan problémával is szembe kell nézni, például az építőipar háttérkiszolgálásának hiányosságaival, de gondot jelent az is, hogy laza a szerződéses és fizetési fegyelem. Az erős politikai akarat és a fejlődés azonban felszámolhatja ezeket a problémákat.
Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank Románia Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a román bankpiac nagy fejlődésen ment át az elmúlt időben, s mára komoly verseny alakult ki. Az OTP a lakossági piacon folyószámla-, személyikölcsön-, illetve jelzáloghitel-szolgáltatást nyújt, a vállalkozói piacon pedig a mikro-, kis- és középvállalkozásokra fordít különös figyelmet, de a projektfinanszírozásban is nagy lehetőséget lát a bank Romániában. A kölcsönért folyamodók általában nem a nemzeti valutában, hanem leginkább euróban kérik a hitelt. A vezérigazgató kiemelte, hogy a projektfinanszírozásnál általában 25-30 százalékos önrészre van szükség, s a projekttől függően a futamidő akár 20 év is lehet. A romániai befektetéseknél a bank szempontjából mindegy, hogy mely államban van a fedezet – vagyis akár Magyarországon is lehet. A lakásvásárlási jelzáloghitelek és a GDP aránya Európában átlag 40 százalék, Magyarországon 9 százalék, míg Romániában 1,5 százalék. A szakértők szerint a román ingatlanpiacon 1 millió lakásra lenne még szükség.
Gansperger Gyula, a Wallis Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy erős kereslet van kialakulóban a lakáspiacon, amihez növekvő kínálat próbál társulni. Bár a finanszírozás is kialakulóban van, a rendkívül magas telekárak nehezítik a helyzetet. Hasonlóan komoly a kereslet – főleg a nagyvárosokban – a jó minőségű irodák iránt, de itt is hátráltató tényező a magas telekár, mint ahogy a raktár- és logisztikai beruházásoknál is, ahol szintén beindulóban van a piac. A logisztikai célra alkalmas telkek ára például háromszorosa a magyarországinak. A beruházásokat tovább nehezítik az esetenként átláthatatlan ingatlan-nyilvántartások. Az engedélyeztetések is nehézkesek, s ezen eljárások sok esetben különböznek a magyarországiaktól, sőt még Románián belül is eltérő a gyakorlat. A befektetések biztonsága érdekében Gansperger szerint javítani kellene a jogbiztonságon is, s a román hatóságoknak még sokat kell tanulniuk a befektetők tájékoztatásáról – jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes. Gansperger ugyanakkor rámutatott, hogy immár Romániában is hiányzik a jól képzett szakmunkás az építőiparból. A vezérigazgató-helyettes egyebek között arra is számít, hogy a közeljövőben Romániában nő a lakosság jövedelme, amely vásárlásra, építtetésre ösztönzi az embereket.
Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter szerint látványos fejlődés előtt áll Románia a következő években, s ez számtalan lehetőséget hordoz a magyar vállalkozóknak is. Az építőipari beruházások közül az ingatlannal kapcsolatosakat emelte ki, hisz a romániai városi lakosság 80 százaléka panellakásban él, amelyek rehabilitációja elengedhetetlen. Egyéb infrastukturális beruházások is váratnak magukra, amelyek most, az árvíz után némileg megrekedtek, hisz összesen 5 ezer ház dőlt össze. Románia sokat vár az uniós csatlakozástól, ugyanakkor az ország még nincs felkészülve az érkező pénzek elköltésére, ezen a téren kész átvenni a magyar tapasztalatokat. A miniszter elmondta még, hogy újra kell fogalmazni a gazdasági régiókat is, mert azok jelen formájukban nem működőképesek. Borbély kiemelte, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a közeljövőben megrendezendő magyar–román bukaresti kormányülésnek, amelyen sok, a két ország jövőjével kapcsolatos döntés meghozatala várható.
